Nem lesz többé 400 az euró, de még 390 sem?
A HOLD Alapkezelő szakértője mintegy 70 százalékos valószínűséget ad annak, hogy a kormányzat tovább halad az euróbevezetés útján, ami a forint erősödő pályáját eredményezheti. Jelenleg azonban sok a feszültség, a háborúk, a gázár és a kockázatkerülés kedvezőtlenek a forint számára, de ezek javulása esetén nagy forinterősödés látható.
A választások óta jelentős forinterősödés következett be, az euró olyan szintekre süllyedt, ahol régen járt, és komoly hozamcsökkenés is történt, ami az adósságfinanszírozás szempontjából lényeges. Az elemzők szerint határozottan belengették az eurókonvergenciát, az euróövezethez való csatlakozást.
Pekár Dávid portfólió-menedzser szerint az MNB a kamaton keresztül képes a forintot erősen tartani, ideális szinten tartani vagy gyengíteni, de alapvetően az inflációra fókuszál és a stabilitást szereti, ezért nem akar érdemi mozgásokat. Az inflációs cél akkor sérülhet, ha érdemi gyengülés van, de külső sokkok, például a gázár emelkedése is hatással lehet.
Balásy Zsolt portfóliókezelő meglepődött azon, hogy az MNB még mindig ott van az alapkamattal, mintha a Fidesz nyerte volna a választásokat, miközben a piac azt üzeni, hogy a forint és a kötvénypiac erősödött, és Magyarország az európai integráció felé halad. Az MNB nem követte le ezt, és talán visszatáncolt a kamatcsökkentésektől.
A forint erősödhet, ha a Tisza-kormány marad az euróbevezetés útján, amiben az első mérföldkő a 2027-es költségvetés összeállítása lehet, a költségvetési hiány mértékétől függően. Erősödés várható, ha nem térnek el populista irányba.
A Hormuzi-szoros válsága, a gáztárolók visszatöltése és a kockázatkerülés kedvezőtlenek a forint számára, de javulásuk esetén nagy erősödés látható. Balásy szerint 370 nehezen lesz, ha minden jól alakul, és 380-hoz óriási gebasz kell a világban.
Rövidebb távon hasonló szinteken maradhat a forint, mert a hosszú távú gyengülés benne van a kamatkülönbözetekben, ami pénzpiaci alapegyenlet: annyival kell gyengülnie évente, amennyivel több kamatot fizetnek rá.
A Maastrichti Kritériumoknak való megfeleléshez három százalékos költségvetési hiány kell, amitől messze vagyunk, plusz más feltételek is vannak. Balásy szerint 70 százalék az esélye, hogy a Tisza-kormány véghez viszi a tervet, és akkor az euró/forint ott lesz, mint most, lehet 350 vagy 380, de nem 420 vagy 310.
Lesodródás esetén belső feltételek hiánya vagy külső problémák, adósságválság, váratlan sokkok gyengíthetik a forintot. A trendszerű forintgyengülésnek vége szakadhat, és a rutin, hogy fel-le játsszanak az euróval, véget ér.
A gazdasági rendszerváltás várakozás, nem tény, és jó esetben csökkenő hiány és államadósság lesz, de ez még nem történt meg. Az idei hiány 7,5 százalék a GDP-hez mérten, ami nagy, és az eurózóna-csatlakozáshoz ki kell vezetni a piactorzításokat, árszabályozásokat, populista intézkedéseket, beleértve a rezsicsökkentést és benzintámogatást.
Nem mindenki lát jeleket arra, hogy az ország szembenéz a valósággal, és még nem kommunikálnak a fájdalmas megszorításokról. A rezsicsökkentés része pazarlás, de a rászorulók támogatása külön kérdés.
Három reménysugár: jönnek az EU-s források, csökken a kockázati felár, és kisebb lesz a korrupció, ami spórolást hoz. Így lehet jóléti kiadásokra is költeni, akár populista intézkedésekkel.
Magyarországnak nem volt jó a folyamatos forintgyengítés tíz éven át, mert alacsony hozzáadott értékű munka jött be, míg Csehországban és Lengyelországban más politikával jobban megy a gazdaság. Az euróbevezetés árfolyama nem mindegy, hogy ne üssön meg minket.
