Romlott a magyar külkereskedelmi egyenleg
2026 április végére a magyar külkereskedelmi egyenleg 924 millió euróra csökkent, ami 773 milliós romlást jelent az előző év azonos időszakához képest. Az export volumene 8,6%-kal csökkent, míg a behozatalé 1,1%-kal emelkedett.
A legfrissebb adatok szerint 2026 márciusában a kivitel értéke 14,0 milliárd euró (5465 milliárd forint), míg a behozatal 13,1 milliárd eurót (5105 milliárd forint) tett ki. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az export értéke 3,6%-kal, az importé pedig 11%-kal növekedett, míg naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 12%-kal, a behozatalé 1,6%-kal csökkent.
A külkereskedelmi termékforgalom árszínvonala egy év alatt 10%-kal növekedett a kivitelben, és 6,5%-kal a behozatalban. A cserearány 3,5%-kal javult. A forint az euróval szemben 2,7%-kal, míg a dollárral szemben 9,0%-kal erősödött.
A gépek és szállítóeszközök exportvolumene 8,8%-kal csökkent, míg importvolumene 20%-kal nőtt. Ezek az árufőcsoportok jelentős mértékben hozzájárultak az export volumencsökkenéséhez, 5,2%-kal, míg az import növekedéséhez 6,5%-kal.
A feldolgozott termékek esetében az export volumene 10%-kal csökkent, míg az import 6,5%-kal emelkedett, ezzel 3,0%-kal gyorsítva az export volumencsökkenését és 0,4%-kal hozzájárulva az import növekedéséhez.
Az energiahordozók exportjához 21%-os csökkenés és 56%-os importnövekedés kapcsolódik az előző évhez viszonyítva. Az energiahordozók forgalmának változása szintén fokozta az export volumencsökkenését és korlátozta a behozatal növekedését.
Friss hírek és események
Az ukrán háborús helyzet továbbra is feszült, a hírek szerint drónok ellen nyugdíjazott fegyvereket küldött Belgium Ukrajnának. A magyar kormányváltás elsősorban a munkaerőpiacra gyakorolt hatása miatt jelentős téma volt, míg a legutóbbi hírek között említik a MOL komoly felvásárlását, valamint a katások helyzetét is, akiknek a visszavezetése javítaná a hitelfelvételi lehetőségeiket.
A legfrissebb nyugdíjakkal kapcsolatos adatok alapján a legnagyobb csökkenés a leszakadó térségekben tapasztalható, míg a bértranszparencia irányelv előtti felkészülés egyre égetőbb kihívás elé állítja a cégeket. A cégek újra felfedezik a factoringot, és figyelnek a munkahelyi stressz hatásaira is, ami csendben pusztít a munkahelyeken.
A magyar munkaerőpiac helyzete és a kamatcsökkentések is a figyelem középpontjába kerültek, míg a közbeszerzési rendszer reformjait sürgetik, hogy a vállalatok jobban alkalmazkodhassanak a változó környezethez.
