Munkaerőhiány a magyar gyártóiparban: A következő évtized kihívásai
A magyar gyártóipar jelenlegi helyzetére komoly figyelmet érdemel, hiszen a milliárdos beruházások ellenére egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya. Az új gyárak érkezése és a technológiai fejlődés mellett nem a gépek, hanem a megfelelő tudással rendelkező szakemberek hiánya lesz a legnagyobb akadály a növekedés előtt. A szakértők egybehangzó véleménye szerint 2030-ra a hazai gyártóiparban a szakemberhiány akár 40%-ra is nőhet, ami komoly veszteséget jelenthet a termelő vállalatok számára a nyugdíjba vonuló generáció felhalmozott tudásának elvesztésével.
A közelmúltban megrendezett Business Fest nyitó kerekasztal-beszélgetésén szakértők kerestek válaszokat arra, hogyan lehet megőrizni a versenyképességet egy olyan időszakban, amikor a tapasztalt munkaerő távozik, és a fiatalok egyre ritkábban választják az ipari pályákat. Az ipar szereplői egyre gyakrabban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a munkaerőhiány mellett a szükséges kompetenciák hiánya okozza a legnagyobb problémát.
Ez a jelenség nem újkeletű Magyarországon, hiszen már a 2010-es évektől kezdődően sok iparág működése elképzelhetetlen lenne a külföldi munkavállalók nélkül. Bár a nem magyar munkaerő bevonása némiképp képes enyhíteni a kapacitásproblémákat, a hosszadalmas engedélyezési folyamatok és az egyre növekvő igények miatt ez nem jelenthet hosszú távú megoldást. A szakmai beszélgetésen Bán Zoltán, a MOL HR-igazgatója, Gazdag András, a Schaeffler HR igazgatója, Günther Gábor, a Richter Gedeon gyógyszergyártási vezetője, valamint Göltl Viktor, a WHC ügyvezető igazgatója osztotta meg tapasztalatait.
A gyártás jövője szempontjából kiemelten fontos, hogy miként fog megoldódni a szakképzett munkaerő utánpótlása. Az új technológiák bevezetése felveti a kérdést: ki fogja ezeket a rendszereket üzemeltetni és karbantartani? A válaszok keresése sürgetőbb, mint valaha, hiszen a versenyképesség megőrzése érdekében elengedhetetlen a megfelelő munkaerő biztosítása.
