Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején
A magyar nyugdíjrendszer átalakulása 2010. január 1-jével kezdődött, amikor a kormány megszüntette a kereseteket is figyelembe vevő nyugdíjemelési rendszert. Az új modell az infláció és a nettó országos bérek emelkedése alapján határozta meg a nyugdíjak emelését, 50-50% arányban. Sajnálatos módon, 16 évvel a rendszer bevezetése óta a nyugdíjasok komoly veszteségeket szenvedtek el, ahogyan azt Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke kiszámolta.
A számításai alapján kiderült, hogy a nyugdíjasok átlagosan 7 millió forintot buktak el az Orbán-kormány által preferált inflációkövető rendszer alatt. Ez a rendszer figyelmen kívül hagyja a modernizációval járó új költségeket, így ezek a többletkiadások, mint például az internet access, ami ma már elengedhetetlen a hivatalos ügyintézéshez, nem szerepelnek a nyugdíjasok költségei között.
Az elmúlt 15 évben a nettó keresetek és az átlagos nyugdíjak közötti különbség folyamatosan nőtt, aminek következményeként a nyugdíjasok anyagi helyzete romlott. A 2021-től bevezetett 13. havi nyugdíj csak részben tudott segíteni, hogy az olló ne nyíljon tovább, de a már kialakult trendet nem tudta megfordítani. Az inflációkövető nyugdíjemelés mechanizmusa tehát nem biztosít elegendő védelmet a nyugdíjasok számára a folyamatosan emelkedő megélhetési költségekkel szemben.
Ez a helyzet éles ellentétben áll a nyugdíjasok előző rendszerbeli helyzetével, ahol a keresetek emelkedése és az infláció egyaránt figyelembe lett véve. A jövőbeni további intézkedések szükségessé válhatnak, hogy a nyugdíjasok anyagi biztonsága fennmaradjon, és a kormány korábbi döntései ne vezessenek újabb jelentős veszteségekhez.
