Hiába az iparfejlesztés, történelmi mélypontra esett a feldolgozóipar
Magyarországon az elmúlt egy évtized alatt 1750 milliárd forintot fordítottak az újraiparosításra, mégis csökkent a feldolgozóipar részesedése a bruttó hazai termékből (GDP). Ezt a GKI Gazdaságkutató által végzett elemzés hangsúlyozza, amely a magyar feldolgozóipar elmúlt 15 évének szerkezeti átalakulását vizsgálja.
Az elemzés rámutat, hogy a kormánynak 2016-ban beindított Irinyi-terve és az Ipar 4.0 program célja 2020-ra a feldolgozóipar súlyának 30%-ra emelése volt, ám ez az arány 2025-re 18%-ra csökkent, ami drámai visszaesés a 2015-ös 23,5%-hoz képest. Ennek ellenére a programokra elköltött 1750 milliárd forint nem hozta meg a kívánt eredményeket, ugyanis a feldolgozóipar nemzetgazdasági súlya folyamatosan csökkent az utóbbi bő egy évtizedben.
Az elemzés különösen a vegyipari alágakban mutatott ki jelentős visszaesést, hiszen 2010 óta a részesedés 2 százalékponttal csökkent, 7%-ról 5%-ra. Emellett a fémfeldolgozás 1,3 százalékpontos mérséklődést szenvedett el, míg a könnyűipar és a gépgyártás kis mértékben csökkent. Ezzel szemben az elektronikai iparban 0,4 százalékpontos növekedés figyelhető meg, más alágak részesedése lényegében stagnált a vizsgált időszak alatt.
Piaci elemzések és várakozások
A GKI által végzett vizsgálat kimondja, hogy a feldolgozóipar termelésének volumene az évek során hasonló trendet követett. Az egyik leghangsúlyosabb növekedés a villamos berendezések gyártásában zajlott, ahol 189%-os bővülés történt. Ezt követte a járműgyártás 112%-os, a gumi- és műanyagipar 39%-os, valamint az élelmiszeripar 39%-os növekedése.
Ugyanakkor a többi alág átlagosan 38%-nál alacsonyabb dinamikát mutatott. Különösen aggasztó a gyógyszergyártás stagnálása, valamint a könnyű- és vegyipar mélyrepülése. Az olyan iparágak, mint a számítógép- és elektronikai, optikai termék gyártása, mindössze 20%-os növekedést produkáltak, ami a magasabb hozzáadott értékű termelés szinonimájaként lenne elvárt.
A jövő kilátásai a befektetők számára
2026 őszére vonatkozóan a befektetők számára számos kérdés merül fel. Az adózási és szabályozási változások hogyan hatnak a piaci környezetre? Milyen irányt vesz az állampapírpiac? A Klasszis Befektetői Klub eseményén, amely 2026. szeptember 24-én kerül megrendezésre Budapesten, a résztvevők választ kaphatnak a fennálló kérdésekre és nem mellesleg a hosszú távú megtakarítási stratégiáikról is beszélgethetnek.
Az ipar jövője tehát most még kérdéses, de a választások, szabályozások és a globális gazdasági helyzet alakulása jelentős hatással bír az ország ipari teljesítményére és a befektetői döntésekre egyaránt.
