Nincs jelentős kutatás-fejlesztési költségvetés az Orbán-kormány alatt
2025-re az uniós kormányok összesen 130 200 millió eurót hívtak le költségvetésükből kutatás-fejlesztésre, ami a GDP 0,69%-ának felel meg. Ez az összeg 2024-hez képest 2,4%-os növekedést mutat, miközben a 2015-ös adathoz képest 60,5%-os emelkedést jelent. A jelenlegi adatok tükrözik a figyelemreméltó előrelépést, de Magyarország helyzete továbbra is aggasztó.
2025 végére az uniós szintű K+F kiadások egy főre vetítve 288,9 eurót tesznek ki, ami 57,7%-os növekedést mutat a 2015-ös 183,2 eurós szinthez viszonyítva. A rangsorban Luxemburg élen jár 917,2 euróval, őt Dánia (627,1 euró) és Németország (553,5 euró) követi. Ezzel szemben Magyarország csak 57,4 euróval szerepel – egyértelműen a legalacsonyabb értékek között találja magát Románia és Málta mellett.
Románia és Magyarország lemaradása
Románia az egyetlen olyan uniós ország, amely csökkenést könyvelhetett el 2015-höz képest a fogalmi K+F költségvetési területen, ahol a per fő költségvetési előirányzat az 20,8 euróról 18,8 euróra mérséklődött. Ezzel szemben az összes többi uniós ország növekedést mutatott, a legnagyobb mértékű bővülést Bulgária (+495,5%) és Svédország (+14,7%) könyvelhette el.
A K+F költségvetés megoszlása
A K+F-re fordított állami költségvetési előirányzatok (GBARD) 37,3%-a az ismeretek általános gyarapítását szolgálta. Ezt az összeget javarészt az állami egyetemek átalánytámogatásából fedezik. A maradék források 18,4%-a származik GUF-on kívüli forrásokból, míg 9,5%-át a technológiai és ipari termelésre, 6,7%-át az egészségügyre, végül 5,8%-át pedig a védelemhez költötték el.
Megoldásra váró problémák
A jelenlegi helyzet világosan jelzi, hogy Magyarországnak jelentős mértékben fel kell gyorsítania a kutatás-fejlesztésbe való befektetéseit ahhoz, hogy versenyképes maradjon az uniós piacon. Az alacsony K+F költségvetés különösen aggasztó, figyelembe véve a globális versenyt és az innováció iránti növekvő igényt.
Az elkövetkező időszakban kiemelten fontos, hogy a kormányzati politikák tisztázzák a célt, hogy a kutatás-fejlesztéssel népszerűsítsék a gazdasági növekedést, és ezzel megerősítsék az ország pozícióját a nemzetközi színtéren.
