Donald Trump exporttilalma miatt az egekben a dízelárak
Az amerikai félidős választások nagyban befolyásolják az üzemanyagok árát. A hét elején még úgy tűnt, hogy az olajpiacon kicsit nyugodtabb napok jöhetnek, az európai piacon irányadó Brent ára azonban szerdán és csütörtökön nagyot ugrott, és megközelítette a 110 dolláros szintet.
A hirtelen drágulás mögött egyrészt az áll, hogy a jemeni húszi lázadók hat ballisztikus rakétát lőttek ki szaúdi városokra, valamint hogy Maszúd Pezeskiján iráni elnök az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében kijelentette, hogy országa nem hódol be az amerikai nyomásnak, és az utolsó leheletéig küzdeni fog.
Az árfelhajtó hatás Magyarországon is érezhető volt, bár az áremelkedés nem volt drasztikus. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint a múlt héthez hasonlóan ezúttal is öt olyan ország volt az EU-ban, ahol olcsóbban lehetett benzint tankolni, mint nálunk, a régióban pedig csak Bulgáriában és Szlovéniában volt olcsóbb ez az üzemanyagtípus. A dízel esetén uniós szinten ugyanúgy a hatodik legolcsóbb a magyar dízel, a régióban is csak Bulgáriában és Szlovákiában kell kevesebbet fizetni érte.
A Hormuzi-szoros lezárása, illetve az ukrán csapások okozta sérülések miatt világszerte kiestek a finomítói kapacitások. A csökkenő kínálatra reagálva számos amerikai vállalat elkezdte a benzin rovására növelni a dízel előállítását, ami az amerikai üzemanyagárakat is történelmi csúcsra repítette. Donald Trump a félidős választásokhoz közeledve úgy kíván árcsökkenést elérni, hogy megtiltja a dízel exportját, ami felfelé hajthatja a globális dízelárakat és a dízel–nyersolaj árkülönbözetet. A félidős választásokig biztos marad az exporttilalom, így áresésre esély sincs.
Bár a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítója révén a kereslet nagy részét le tudja fedni, de ha az európai piacon megugranak az árak, azt vagy érvényesítené itthon is, vagy a termelés egy részét exportálná, ami viszont a csökkenő kínálat révén okozna a hazai piacon is áremelkedést.
