Újabb energiaár-válság fenyeget, Magyarország az egyik legsebezhetőbb tagállam
Az Európai Unió energiaügyi biztosa a tagországoknak küldött levelében sürgeti a kormányokat, hogy fontolják meg a földgáz iránti kereslet visszafogását célzó intézkedéseket. Álláspontja szerint újabb energiaár-válság fenyeget, amely a magas importaránnyal rendelkező országokat kifejezetten rosszul érintheti, köztük Magyarországot is, amely a legsérülékenyebb államok közé tartozik.
A szakemberek szerint a 2022-esnél enyhébb krízis fenyeget, de nehéz ősz és tél elé néz Európa. Az előző hideg télen a gáztárolók kiürültek, ráadásul az iráni háború és a nyári extrém időjárás miatt eleve a tavalyinál jóval magasabbak az olaj és a földgáz európai tőzsdei árai.
Rekordalacsony gázkészletek, megugró tőzsdei árak
Az iráni háború következtében a Hormuzi-szoros lezárása az olaj- és gázpiacokon árrobbanást idézett elő, miközben az EU gázkészletei rekordalacsonyak. A helyzet makrogazdasági szinten jelentős többletköltséget jelent az uniónak – elsősorban az importfüggőség, a magasabb infláció és a növekedés lassulása révén –, Magyarország pedig a régió egyik legsebezhetőbb tagállamaként kiemelten érintett.
Az EU energiafőbiztosa szeptember 25-i levelében egyértelműen fogalmaz: árkrízissel nézünk szembe, amely összekapcsolódik a kínálati krízissel. A probléma gyökere a Közel-Keleten zajló konfliktus: az USA és Izrael iráni támadásai után a Hormuzi-szoros – amely a világ olaj- és LNG-kereskedelmének mintegy 20 százalékát bonyolítja – gyakorlatilag lezárult.
Az európai piacon irányadónak számító és a magyar-orosz szerződésben is az árakat meghatározó TTF holland gáz tőzsdei ára az év elejei 30 euró/MWh szintről 70-80 euróra ugrott. Az európai gáztárolók átlagos töltöttsége 70 százalékos, ami 10 százalékponttal elmarad az elmúlt öt év átlagától.
Az olaj esetén sem jobb a helyzet: a Brent árfolyama 2026 júniusa és szeptembere között 18 százalékkal emelkedett, és a konfliktus előtti szinthez képest 54 százalékkal magasabb szinten van. Az áram magasabb árára a földgáz jegyzése hat leginkább, de a nyári aszály és kánikula is gondot okozott az atomerőművek hűtésénél és a vízierőművek működtetésénél.
Az Európai Központi Bank szeptemberi prognózisában 2026-ra az átlagos nagykereskedelmi árat már 108,7 EUR/MWh-ra becsülte, noha három hónappal korábban még 20 százalékkal kisebb árat várt.
Óriási pluszköltséget jelent a drága energia
Az EU energiaimport-függősége továbbra is magas: a gázszükséglet mintegy 80 százalékát külföldi beszállítók fedezik, és az olaj esetén is hasonló az importarány. Magyarország – amennyiben ismét teljes kapacitással működik majd a Dunai Finomító – a kereslet nagy részét hazai előállítású üzemanyaggal tudja fedezni.
Becslések szerint a 2026-os nyári gáztároló-feltöltés költsége már önmagában 12,5 milliárd euróval nőtt a korábbi várakozásokhoz képest, ami összességében körülbelül 37 milliárd eurós költséget jelent. Az olaj év elejei szinthez képest látott 50 százalékos ugrása még durvább költségnövekedéssel járt: a teljes EU szintjén naponta körülbelül 400 millió dollár, éves szinten pedig nagyjából 140-145 milliárd dollár pluszköltséget jelent a közösség gazdaságának.
Az energiaár-robbanás rontja az uniós cégek versenyképességét, ami a gazdasági növekedés potenciális csökkenésével jár. Közvetlenül felhajtja az inflációt is: az euróövezetben az éves fogyasztóiár-emelkedés augusztusban 3,3 százalékra gyorsult a júliusi 2,9 százalékról, amit elsősorban az energiaárak 14,3 százalékos éves emelkedése okozott. Mindezek miatt a romló gazdasági kilátások ellenére sem tudott az EKB kamatot csökkenteni, sőt legutóbbi ülésén emelésre kényszerült.
Mit jelent mindez Magyarország számára?
Magyarország az EU egyik leginkább energiaimport-függő tagállama: 2025-ben a nettó energiaimport a GDP 2,6 százalékát tette ki, ami a harmadik legmagasabb arány az unióban. A helyzetet tovább súlyosbítja az orosz függőség, ami valójában nem jelentett a magyar fogyasztók számára árelőnyt.
Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy Magyarországon a lakossági energiaárakat továbbra is a rezsicsökkentés keretében, hatósági áron fogják biztosítani, ami védi a háztartásokat, de az államháztartásra hárítja a többletköltséget. A magas importfüggőség és az orosz kitettség miatt Magyarország külső egyensúlya különösen érzékeny az energiaárak további emelkedésére.
A nettó energiaimport a GDP 2,6 százalékát tette ki 2025-ben, ezen belül az orosz fosszilis energiaimport a GDP 2,1 százalékára rúgott. Ha az olaj- és gázárak tovább emelkednek a télen, az éves energiaszámla többlete könnyen elérheti a GDP 0,5-1 százalékát is. Ez duplán sújtaná a magyar gazdaságot: egyrészt közvetlen költségvetési teher lenne a kompenzációk és állami energiatámogatások miatt, másrészt közvetett teherrel is járna, hiszen magasabb lehet az infláció és a kamatszint, miközben a növekedés lassulását is okozná.
