Jég alatt rekedve – a cirok lehet a kitörési pont?
Az ágazat szereplői érzik, hogy változtatni kellene, mégis gyakran úgy tűnik, hogy senki sem hallja meg igazán a segélykiáltásokat. A mezőgazdaság mozgástere egyre szűkül, és a jég alatt lassan elfogy a levegő.
A kitörési pontok keresésekor rendre találkozunk a cirokkal, mint a kukorica alternatívájával, „a jövő gabonájával”, amely „szárazságtűrő, jó alkalmazkodóképességgel rendelkező” kultúra.
Éppen egy éve rendezték meg a negyedik európai cirokkongresszust, 2025 októberében, Budapesten. A kongresszus központi üzenete az volt, hogy a cirok az európai mezőgazdaság egyik stratégiai növényévé válhat a klímaváltozás, a vízhiány és a takarmány-alapanyagok ellátási bizonytalanságai miatt.
Nemzetközi háttér
A világ ciroktermelése mintegy 60 millió tonna évente, aminek 12-15 százaléka fordul meg a világpiacon. A legnagyobb termelők az amerikai kontinensen találhatók: az USA 17,6 százalékkal, Brazília 11,1 százalékkal részesedik a termelésből. Kína a világ cirokimportjának meghatározó részét adja, ezért vásárlásainak változása közvetlenül befolyásolja az árszinteket. Az amerikai kínálat eközben szűkül, a 2026/27-es amerikai ciroktermés az előrejelzés szerint 35 százalékkal maradhat el az előző évitől.
Az áremelkedési lehetőséget ugyanakkor korlátozza az exportverseny erősödése. Brazília nagyobb volumenben jelent meg a kínai piacon, és az ország 2026/27-es cirokexportjára vonatkozó előrejelzést 0,3 millió tonnával emelték.
Rétegnövény vagy alternatíva?
Az Európai Unióban a cirok továbbra is rétegnövénynek számít, termelése elsősorban Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Magyarországon és Romániában koncentrálódik. A növény iránti érdeklődést a gyakoribb aszályok, a kukoricatermesztés növekvő kockázata és a cirok kedvezőbb vízhasznosítása támogatja.
A cirok klímaalkalmazkodási előnye önmagában még nem elegendő a termőterület tartós növekedéséhez. A gazdálkodók vetési döntéseit rövid távon továbbra is a jövedelmezőség és az értékesítés biztonsága határozza meg.
A szemescirok vetésterülete az évek során látványos bővülésen ment keresztül: míg 2016-ban 4 ezer hektáron termelték, 2025-ben átlépte a 42 ezres határt is. Idén a gazdák egy fokkal visszább kapcsoltak, körülbelül 31 ezer hektárt vetettek be a növénnyel.
Leginkább takarmány
A cirok leginkább takarmányozásra kerül. A szemes a baromfifélék etetésében, a nedves a sertéstartásban, a takarmánycirok pedig a marháknál lelt leginkább piacra. Az emberi táplálkozásban is találkozunk vele: liszt, whisky, sör és tészta is készül belőle, ám ezek aránya nem éri el a termelés tizedét. Itthon a kukoricához igazodik az ára.
A 2025-ben a vetési célú cirokmag a teljes import körülbelül 50,7 százalékát képviselte. A magyar cirokpiac egyik lényeges sajátossága, hogy a termelés számottevő része külpiacon talál vevőre: a hozzávetőleg 140–145 ezer tonnás hazai kibocsátásból mintegy 48 ezer tonna került exportra.
Kilátások
Az alappálya a következő időszakban inkább stabil vagy mérsékelten erősödő cirokárat valószínűsít. Jelentősebb árnövekedés akkor következhet be, ha a csökkenő amerikai kínálat erős kínai importkereslettel és feszesebb kukoricapiackal párosul. Gyenge kínai vásárlások és növekvő dél-amerikai export mellett viszont az árak emelkedési tere korlátozott maradhat.
A cirok várhatóan nem váltja le a kukoricát a magyar vetésszerkezetben, de bizonyos termőhelyeken és gazdaságoknak annak fontos kiegészítője lehet. A gyakorlatban a szemescirok tesztüzemi szinten van: a legtöbben még csak próbálkoznak vele. Energiatartalma megközelíti a kukoricáét, lassú felszívódású, beltartalma gyengébb. A legnagyobb probléma, hogy apró szemű és vastag héjú, ezért darálása drágább, mint a gabonának.
A szemes mellett terjednek a nagy zöldtömeget adó silócirkok és a cirok-szudánifű hibridek, de van cukor-, seprű és energiacirok is. A cirok terjedése lassú, áttörésre sem számítunk. Ennek hátterében az értéklánc szervezettségének hiánya, az inhomogén felkészültség áll elsősorban. Ez is tavaszi növény, szóval az aszály és a vízhiány rendre nyomás alatt tartja termelési képességeit.
