Csúszik a Magyar–Zelenszkij csúcs, zavarok a magyar–ukrán viszonyban
A magyar és az ukrán kormány között szeptember második felében éles nyilatkozatháború alakult ki a Kijev által bejelentett Kárpáti Nyolcak nevű régiós együttműködés és a Magyarországra tervezett ukrán olajtárolók ügye miatt. Bár a kedélyek azóta némileg lecsillapodtak, több kérdésben továbbra is komoly nézetkülönbség maradt.
A kormány Ukrajna-politikájában eltávolodott ugyan a korábbi irányvonaltól, de nem hajtott végre teljes fordulatot – hangzott el egy szakértői beszélgetésben. A folyamat elindult, de megtorpant, és még nem ért a végére.
A külpolitikai szakértő szerint érdemes lenne visszafogottabban megfogalmazni a Kijevvel szembeni esetleges kritikákat. Álláspontja szerint sokkal rugalmasabban és diplomatikusabban kellene eljárni, mert a magyar kormánynak nem a viszony élezése, hanem annak normalizálása az érdeke. Hozzátette ugyanakkor, hogy a külügyminiszternek azóta már részben sikerült enyhítenie a feszültségeket. Úgy véli, az ukrán–magyar feszültség sokkal többet árt a kárpátaljai magyaroknak, mint a kisebbség jogaival kapcsolatos törvényi hiányosságok. Utóbbiak orvoslására már megszületett a törvényjavaslat, amelyről még októberben dönthet az ukrán parlament.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a kormánynak Ukrajna vonatkozásában is szüksége lenne egy világos külpolitikai stratégiára. Kiemelte, hogy a keleti szomszéddal való kapcsolat normalizálása gazdaságilag is nagyon fontos lenne, többek között azért, hogy részt lehessen venni a háború utáni újjáépítésben.
A rendezendő ügyek közül kiemelte az ukrán aranykonvojt, amelyet még a hazai választási kampányban tartóztattak fel a magyar hatóságok egy látványos akció keretében, a gyanú szerint legfelsőbb politikai nyomásra. Az ügyben jelenleg a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz. Mint fogalmazott, amíg nem nevezik meg a pontos felelőst, addig a magyar belpolitikában igen nagy visszhangot fog kiváltani az ügy.
A konfliktuspontok közé tartozik az ukrán EU-csatlakozás kérdése is: az új magyar kormány már háromszor vétózta meg a csatlakozási tárgyalások újabb klasztereinek megnyitását. A zöld jelzést gyakorlatilag a kisebbségvédelmi törvény elfogadásához kötötte, és Ukrajna esetleges EU-csatlakozásáról népszavazást szeretne tartani.
Továbbra sincs időpontja a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök közötti találkozónak – a két vezető eddig csak egy NATO- és egy-egy EU-csúcs peremén beszélt egymással személyesen –, pedig a magyar miniszterelnök már a beiktatásakor jelezte, hogy szeretne Kárpátalján, Beregszászon találkozni az ukrán elnökkel. Egy ilyen találkozónak nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentősége is lenne: lökést adna a kétoldalú kapcsolatoknak. Erre a magyar kisebbség oktatási jogait védő törvény elfogadása után kerülhet sor. A találkozó helyszínét ugyanakkor a vendéglátó szabja meg, és az a biztonságpolitikai szakértő szerint csak a főváros, azaz Kijev lehet.
