Pestisgyanús haláleset Szibériában: nemzetközi aggodalom és ellentmondásos információk
A világ figyelme egy szibériai pestiskutató intézet felé fordult, miután egy fiatal munkatárs tüdőpestis gyanújával életét vesztette. Az eset körülményei egyelőre tisztázatlanok, a hatóságok ellentmondásos tájékoztatást adtak.
A 28 éves Darja Sipilova október 2-án betegedett meg munkahelyén, majd elhunyt. Halálának pontos okát nem erősítették meg. Egy magas rangú orosz tisztviselő a közösségi médiában azt írta, hogy a nő pestisben halt meg, az orosz egészségügyi felügyeleti hatóság azonban később ismeretlen eredetű tüdőgyulladásról beszélt. Helyi médiajelentések szerint a fertőzés egy laboratóriumi baleset következtében történt, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.
Nemzetközi reakciók és az információhiány szerepe
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy beszélni fog Vlagyimir Putyinnal, és több információt kér az ügyről. Brüsszelben az Európai Unió Egészségügyi Biztonsági Bizottságának ülésén vitatták meg a helyzetet, Mongólia és Kína hatóságai szintén tájékoztatást kértek.
Az Egészségügyi Világszervezet adatokat kért az orosz hatóságoktól az irkutszki régió helyzetéről. Az eddigi információk alapján a WHO alacsonynak értékeli a kockázatot az oroszországi lakosokra, és nagyon alacsonynak az európai emberekre nézve. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója hangsúlyozta, hogy a teljes és átlátható információmegosztás elengedhetetlen a pontos kockázatértékeléshez és az ellentmondásos jelentések tisztázásához.
A globális aggodalom fő forrása nem maga a lehetséges járvány, hanem az orosz hatóságok hivatalos kommentárjainak hiánya. Az Egyesült Államokban egyébként évente átlagosan hét embernél diagnosztizálnak pestist, 2025-ben egy tüdőpestises esetet is igazoltak.
Karantén és intézkedések a térségben
Szibériában közel 200 embert helyeztek karanténba az esetet követően. A közösségi oldalakon terjedő információk szerint legalább öt kórházat, köztük egy gyermekkórházat és egy szülészeti klinikát háromhetes karantén alá helyeztek, a betegek nem hagyhatják el az intézményeket, a látogatás tilos.
Az Irkutszki Alumíniumgyárban kötelező maszkviselést rendeltek el, a moszkvai hatóságok pedig állítólag elkezdték ellenőrizni az Irkutszkból érkező légiutasok testhőmérsékletét. Büntetőeljárás indult halálos kimenetelű egészségügyi szabályszegés miatt. Mihail Favorov epidemiológus szerint a Roszpotrebnadzor vezetőjének, Anna Popovának személyes jelenléte Irkutszkban arra utal, hogy a helyzet kritikus.
A pestisről és annak kezeléséről
A pestist a Yersinia pestis baktérium okozza, amely általában rágcsálókban él, de embereket is megfertőzhet. Ugyanaz a baktérium három különböző típusú pestist okozhat. A bubópestis bolhák útján terjed állatokról emberekre, és duzzanatot okoz a nyirokcsomókban. Kezeletlenül a megfertőzöttek 30-60 százaléka meghal. A vérmérgezéses pestis súlyos fertőzést, vérzést és vérmérgezést okoz a szervekben. A tüdőpestis akkor fordulhat elő, amikor a bubópestis átterjed a tüdőre, és emberről emberre is terjedhet apró légúti cseppek útján. Ez a pestis legritkább, de legsúlyosabb formája, kezelés nélkül a halálozási arány akár 100 százalék is lehet.
A betegség antibiotikum-kúrával kezelhető, feltéve, hogy a gyógyszerezést a fertőzés után röviddel elkezdik. Az 1995 óta számos antibiotikum-rezisztens törzset észleltek a vadonban. Az 1980-as években a Szovjetunió tudósai is rezisztens törzseket fejlesztettek ki, ami a biológiai hadviseléssel kapcsolatos hipotetikus forgatókönyvek alapjául szolgált. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a Sipilova halálát okozó vírustörzs antibiotikumokkal nem kezelhető, vagy hogy a laboratórium biológiai fegyvereket kutatna.
Oroszországban az 1930-as évek óta létezik vakcina a pestisre. Egy gyengített, élő pestisbaktérium-törzset használnak a betegség megelőzésére, amely mind a bubópestis, mind a tüdőpestis ellen védelmet nyújt. Az oltóanyag nem tömeges: Oroszországban és Kazahsztánban évente néhány tízezer ember részesül ebben a védőoltásban, elsősorban a pestiskutató laboratóriumok munkatársai és a természetes módon fertőzött területeken élő lakosság. A vakcina körülbelül egy évre biztosít immunitást, így a veszélyeztetett csoportoknak évente emlékeztető oltást kell kapniuk.
