NDK-s menekültek egy török hússzállítóban – így csempészett ki embereket Magyarországról egy NSZK-s diplomata
Axel Hartmann nyugatnémet diplomata 1982 és 1985 között a budapesti német nagykövetség jogi és konzuli osztályának vezetője volt. A héten a Magyar-Bajor Baráti Társaság meghívására tartott előadást a magyar fővárosban, ahol beszámolt arról, hogy mintegy ezer keletnémet menekültnek segített átjutni a magyar–osztrák határon.
„Ez volt életem legizgalmasabb időszaka. KGB, Stasi, minden mozgásban volt. Fiatal és könnyelmű voltam, és tettem néhány olyan dolgot, amit ma már nem tennék. De igazságosan cselekedtem” – kezdte élménybeszámolóját a diplomata.
Egy áthatolhatatlan határ – és egy áthatolható
A nyolcvanas évek első felében a keleti és nyugati blokkot elválasztó Vasfüggöny még szilárdan állt, az NDK és az NSZK között érdemi átjárás nem volt. Hartmann egy fényképet is bemutatott a német–német határról, amely mentén dupla drótkerítés és aknamező húzódott mintegy 1400 kilométer hosszan. Az átjutás szinte lehetetlen volt, ezért a menekülési útvonal áttevődött délre, az elvileg szigorúan őrzött, a gyakorlatban mégis „bevehető” magyar–osztrák határra – itt jött a képbe az NSZK-nagykövetség.
A diplomata elmondása szerint ő és a követség alkalmazottai 1982 és 1985 között a legnagyobb titoktartás közepette segítettek át mintegy ezer keletnémet menekültet ezen a határon. El akarták kerülni, hogy tömegek érkezzenek Magyarországra ebből a célból, és így lelepleződjön a művelet.
Hússzállító teherautó, Mercedes-tank, kisrepülő
A „határon átsegítés” az akkori magyar és NDK-vezetés szemében illegális volt. Hartmann felidézett egy esetet, amikor egy beszervezett és lebukott határőr tárgyalásán a magyar bírónő hirtelen rámutatott: „ott a német konzul, aki ezt az egészet menedzseli!”
A Nyugatra vágyó NDK-sok, akik legálisan utazhattak be a baráti Magyarországra, bekopogtak a budapesti NSZK-nagykövetségre, amely összekötötte őket embercsempész szervezetekkel, és anyagilag is támogatta a műveletet. „Nem fogadtuk el, hogy két német állampolgárság van, az NDK polgárait is németekként kezeltük. Adtunk nekik német útlevelet, mégha ezzel nem is tudták elhagyni Magyarországot” – magyarázta Hartmann.
A szöktetés többféle módon történt: voltakat egy Törökországból Ausztriába rendszeresen húst szállító teherautó erre a célra kialakított rejtekhelyén bújtattak el, mások egy átalakított Mercedes „tankjában” görnyedve gördültek át a határon. Arra is volt példa, hogy egy Burgenlandból felszálló kisrepülővel bonyolították le az akciót az éj leple alatt.
Mindez nem maradhatott teljesen titokban. Egyes beépített határőrök és más segédek lebuktak, de őket sem hagyta cserben a követség. Hartmann szerint Hans-Dietrich Genscher, az NSZK akkori külügyminisztere egy cetlit csúsztatott át Kádár Jánosnak egyik budapesti találkozójukon, rajta számos névvel. „Így az összes segítőt kihoztuk a börtönből” – mondta a diplomata.
Az embercsempészésre a magyar és az NDK-titkosszolgálat is felfigyelt. Hartmann szerint gyakorlatilag mindig a nyomában voltak, amikor pedig ellátogatott az NDK-ba, három gépjármű követte. Említést tett a követségen takarító, feltűnően csinos hölgyekről is, akik feltehetően szintén valamelyik titkosszolgálatnak dolgoztak.
Amikor leomlott a Vasfüggöny
A magyar–osztrák határ elbontása 1989 májusában kezdődött, június 27-én Horn Gyula akkori külügyminiszter osztrák kollégájával, Alois Mockkal közösen szimbolikusan átvágta a Vasfüggönyt. Augusztus 19-én, a páneurópai pikniken 6-700 keletnémet állampolgár tört át a határon Sopron közelében, sem a magyar, sem az osztrák határőrök nem avatkoztak közbe. Ez volt a legnagyobb NDK-s menekülthullám a Berlini Fal megépítése óta.
Hartmann visszaemlékezése szerint Németh Miklós akkori kormányfő titokban találkozott Helmut Kohllal, és jelezte neki, hogy átengedik a határon a keletnémet menekülteket. Az NSZK kancellárja meglepődött, hogy semmit nem kért cserébe. „Nem is sejtettük, hogy milyen gyorsan vége lesz az NDK-nak” – mondta a német diplomata.
Németország a határnyitást mérföldkőnek tekinti a Berlini Fal leomlásához és a német újraegyesítéshez vezető úton – és ezért mindmáig hálás Magyarországnak.
