Eurómilliárdokat spórolhatna Magyarország a védelmi pénzeken
Budapest ad otthont október 21-én annak a konferenciának, amely a tervezett Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképesség Bank (Defence, Security and Resilience Bank – DSRB) létrehozásának gyakorlati részleteit hivatott tisztázni. Az eseményen a magyar és a kanadai kormány, a Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok, nemzetközi pénzügyi intézmények képviselői, jogi és szakpolitikai tanácsadók, iparági vezetők, valamint a kezdeményezés szószólói tanácskoznak.
A honvédelem és a biztonságpolitika jellemzően jelentős, hosszú idő alatt megtérülő és gyakran kockázatos befektetéseket igényel, amelyekhez szükséges forrásokat nem minden esetben képesek sem az állami költségvetések, sem a kereskedelmi bankok előteremteni. A DSRB ezt a hiányt töltené be egy, a résztvevő államok közös tulajdonában álló, közös tőkéjével létrehozott specializált fejlesztési bankként, amely a tőkepiacok önálló szereplőjeként vonna be forrásokat, és azokat hosszú lejáratú hitelek, garanciák, kockázatmegosztási konstrukciók és társfinanszírozás keretében fektetné be állami, vállalati és infrastrukturális projektekbe.
A tervezett modell szerint az intézmény 20 százalék ténylegesen befizetett és 80 százalék lehívható tőkével rendelkezne. A modell alapján a bank saját tőkéjének öt-nyolcszorosát lenne képes finanszírozni, egy becslés szerint nagyjából 135 milliárd dollárt tudna megmozgatni védelmi és ellenállóképességet erősítő projektekre. Kanada a tervezett székhelyország, Luxemburg pedig az európai pénzügyi központ szerepét alakítja ki. A 2026. július 7-i közös nyilatkozatban Kanada, Albánia, Belgium, Görögország, Lettország, Luxemburg, Románia, Törökország és Ukrajna jelezte, hogy támogatja a bank létrehozását.
Egy előkészítő tanulmány szerint a magyar költségvetésnek a következő években közel 7 milliárd euró többletkiadást jelent a NATO által előírt 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási szint elérése, a DSRB által kínált kedvezőbb finanszírozás ugyanakkor ugyanilyen időtávon 800 millió és 1 milliárd euró közti megtakarítást hozhat az alacsonyabb kamatszintek nyomán. Megfelelő feltételek esetén a kedvező finanszírozásból juthat a kettős felhasználású technológiákra, az infrastruktúrára és a beszállítói láncokra is. A konferencia jelzésértékű Magyarország és a közép- és kelet-európai térség számára, a csatlakozásról szóló felelős döntés azonban csak a részletek és a pontos feltételek ismeretében hozható meg.
