Alacsonyan csüngő gyümölcsöket szedhetnek le Magyar Péterék 2027-ben
A Kopint-Tárki kutatóintézet szerint 2027 viszonylag könnyű év lesz a kormány számára a költségvetés szempontjából, mivel sok az alacsonyan csüngő gyümölcs. Az intézet vezérigazgatója, Palócz Éva példaként említette, hogy az idei év első négy hónapjában az előző kormány 1800–2000 milliárd forinttal költött többet, mint korábban átlagosan az év első harmadában. Ha jövőre ezt az összeget nem költik el, máris 2 százalékkal kedvezőbb a költségvetés helyzete, ráadásul az évente 12–15 ezer milliárd forint összegű beruházásokon, fejlesztéseken elért 10 százalékos megtakarítás is óriási nagyságrendet jelentene.
A Kopint-Tárki lefelé módosította idei GDP-előrejelzését, de így is optimistább a kormánynál: erre az évre 1,8, a jövő évre 2,5 százalékos növekedésre számít, ami egy-egy tized százalékponttal haladja meg Kármán András pénzügyminiszter előrejelzését. A hiánycél tekintetében is derűlátóbbak: Palócz Éva nagyon konzervatív, biztonsági tervnek nevezte a 7,5 százalékos idei előrejelzést, mivel ehhez a második félévben 8,8 százalékos GDP-arányos hiányt kellene elérni. Az intézet 6,8 százalékos hiányt vár az idei évre, szemben a jegybank 6,9 százalékos becslésével.
Palócz Éva a jövő évre a várható infláció mellett 6–8 százalékos minimálbér-emelést tartana tisztességesnek, de hozzátette, hogy a szakszervezetek ebbe nem egyeznének bele. Egy 14 százalékos minimálbér-emelést totálisan rossz döntésnek nevezett, és kijelentette, hogy az ezt rögzítő hároméves megállapodást biztosan át kell írni, mert a magyar gazdaság nem teljesítette a hozzá tartozó feltételeket. A bértárgyalásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány részéről egy korábbi szakszervezeti tag, Szabó Imre Szilárd vezeti az érdekegyeztetést.
A fogyasztás bővülése idén elmaradt a nettó reálkeresetek emelkedésétől: az első két-három negyedévben mindössze 3 százalék körül nőtt, miközben a lefelé tartó infláció mellett 8–9 százalékkal emelkedett az átlagbér, így a magyarok összesített megtakarítása is bővült. Palócz felhívta a figyelmet arra, hogy bár Magyarország nem most csatlakozik az eurozónához, júliustól bőven teljesíti a maastrichti inflációs kritériumot, a Kopint-Tárki pedig 2,7 százalékos pénzromlást vár 2027-re. A forint augusztustól némileg gyengülni kezdett, de az euró-forint árfolyam 360–370 között stabilizálódott, jövőre 370-es időszaki átlagot várnak. Ez az idegenforgalmat is érinti: augusztusban kevesebb beutazó jött Magyarországra.
A magyar ipar kezd magához térni, de az elemzés szerint ez szinte csak a gigavállalatoknak – a BMW-nek, a Mercedesnek és a Foxconnak – köszönhető, miközben az építőipar és a mezőgazdaság továbbra is lefelé húzza az összesített teljesítményt. A beruházások volumene az idei második negyedévben mindössze a 2021-es szint háromnegyedét tette ki. A kutatók abban bíznak, hogy az év utolsó negyedévében az uniós források felpörgethetik a beruházásokat, az év egészében azonban 2 százalékos visszaesést várnak.
A világgazdaság legmeghatározóbb bizonytalansági tényezője jelenleg az olajár. Az IMF az idei évre 96 dolláros átlagot jelez előre, a Kopint-Tárki 98 dollárt, de nagy negatív kockázatot lát, és esélyt lát 100 dollár feletti átlagra is. A Brent jelenleg kicsivel 110 dollár alatt alakul. A kőolaj iránti kereslet lassabban csökken, mint ahogy a kínálat szűkül, az OPEC-országok nem fokozzák a kitermelést, ezért a G7-országoknak meg kellett nyitniuk a tartalékaikat. A fűtési szezon előtt kritikus szintre csökkentek a gáztartalékok, különösen Ukrajnában és Nagy-Britanniában, az Európai Unión belül pedig Lettország és Szlovákia tározóit töltötték fel a legkevésbé. Az IEA a gázolajpiaci feszültségek fokozódására számít, kemény tél esetén a gáz ára is jelentősen emelkedhet.
Az eurozóna idei növekedését gyengének tartja a Kopint-Tárki, bár minimálisan megemelték az év eleji, 0,8 százalékos előrejelzésüket. A francia és az olasz gazdaságot a felhalmozott államadósság és annak kezelési problémái vetik vissza, Németországban 1 százalék körüli növekedésre számítanak, ahol az autóipar válsága tartós probléma lesz. Az eurozóna fogyasztói árindexe szeptemberben 3,7 százalékra emelkedett a júliusi 2,9 százalék után. A közép-kelet-európai régióban erre az évre 2,2, jövőre 2,7 százalékos növekedést vár a cég, az infláció emelkedése mellett. A román gazdaság 2020 után idén ismét recesszióba süllyedhet, míg a lengyel gazdaság bővülése erősíti a térség összesített eredményét.
