Brüsszel: 1,8 százalékos növekedés idén, jövőre gyorsuló infláció
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idén várhatóan 1,8 százalékkal bővül, jövőre 2,8, 2028-ban pedig 2,9 százalékos lehet a növekedés. A hosszan tartó stagnálás után fokozatos élénkülés jöhet, amelyet elsősorban a lakossági fogyasztás tartós bővülése, valamint a beruházások és az export fellendülése támogathat.
A jelentés szerint 2026 harmadik negyedévében a reál-GDP 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez az ipar és a szolgáltatások járultak hozzá, ugyanakkor a mezőgazdaság teljesítménye a hosszan tartó nyári aszály miatt visszaesett. Az idei bővülés elsősorban a fogyasztásnak köszönhető, a beruházások volumene azonban az állami beruházások visszafogása miatt csökkenhet.
Bérek, infláció
A nominális bérek növekedési üteme az idei mintegy 10 százalékról 2027-ben 6,8 százalékra lassulhat, ahogy mérséklődik a közszférában végrehajtott béremelések és a minimálbér 11 százalékos emelésének hatása. A szűkös munkaerőkínálat miatt azonban a béremelkedés üteme továbbra is magas maradhat.
Az előrejelzés szerint jövőre ismét gyorsul az infláció. A harmonizált fogyasztóiár-index alapján számított éves infláció a 2025-ös 4,4 százalékról 2026-ban 2,2 százalékra mérséklődik, majd 2027-ben 3,4 százalékra emelkedhet, elsősorban az energia- és élelmiszerárak növekedése, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt. Az infláció 2028-ban 3 százalékra csökkenhet, ugyanakkor az új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése növelheti az energiaárakat.
Nőhet a hiány, aztán csökkenhet
A költségvetési hiány 2026-ban várhatóan jelentősen, a GDP 7,3 százalékára emelkedik a 2025-ös 4,7 százalékról. A növekedést a kiadások GDP-arányos szintjének 4 százalékpontos emelkedése okozza, aminek következtében az államháztartási kiadások a GDP 51,6 százalékát érhetik el.
A kiadások emelkedéséhez hozzájárul a 14. havi nyugdíj részleges bevezetése, az új lakhatási támogatások, valamint a GDP 1,5 százalékát kitevő átmeneti intézkedések. Utóbbiak közé tartozik a katonai és rendvédelmi dolgozóknak nyújtott egyszeri juttatás, az Európai Unió Bíróságának két ítéletéhez kapcsolódó visszafizetések, valamint az uniós helyreállítási alap hiteleiből finanszírozott beruházások. A személyijövedelemadó-bevételek GDP-arányos csökkenéséhez az anyák adómentességének fokozatos kiterjesztése és a családi adókedvezmények növelése is hozzájárul.
2027-ben a költségvetési hiány a GDP 5,2 százalékára mérséklődhet, részben az idei átmeneti kiadások megszűnése, valamint a minisztériumokat érintő kiadáscsökkentések következtében. Az állami bevételeket új adóintézkedések is növelhetik, köztük egy új vagyonadó bevezetése, a társasági adó emelése, valamint a dohánytermékek és a tömény szeszes italok jövedéki adójának növelése. Ezek együttesen a GDP 0,6 százalékának megfelelő többletbevételt eredményezhetnek.
A bevételnövelő intézkedések részben ellensúlyozhatják a közszférában tervezett béremelések, a családi támogatások és a nyugdíjak növelése, valamint az alacsony jövedelműek személyi jövedelemadójának csökkentése miatti többletkiadásokat, amelyek együttesen a GDP 1,5 százalékát teszik ki.
A bizottság szerint 2027-ben a költségvetési politika a gazdasági keresletet visszafogó, 2028-ban azonban ismét élénkítő hatású lehet. A költségvetési hiány 2028-ban várhatóan a GDP 5,3 százalékát éri el, részben egyes ágazati különadók megszűnése miatt.
Az Európai Bizottság arra is figyelmeztetett, hogy a tartósan magas költségvetési hiány következtében Magyarország GDP-arányos államadóssága a 2025-ös 74,4 százalékról 2028-ra 78,2 százalékra emelkedhet.
