Politikai megbízást teljesít a MOL?
Szerbia számíthat Magyarország segítségére az energiaellátásának biztosításához, ezért a MOL decemberben 2,5-szörösére növeli a kőolaj és a kőolajtermékek szállítását a szomszédos országba. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be Belgrádban, kiemelve a nehéz helyzetből való segítést. Az ügylet üzleti részleteiről viszont egy árva szó sem esett, ami sok kérdést felvet.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a MOL, mint egy elvileg független részvénytársaság, miért kapcsolódik ebbe a politikai játszmába. Továbbá, hogy a szállítás nyújtotta előnyök valóban jótékony hatással bírnak-e a részvényesek számára, vagy esetleg valamilyen üzleti haszon húzódik meg mögötte? Az Szijjártó által hangoztatott EU-ellenes kritikák sem találnak valódi kontextust, figyelembe véve, hogy a szerb Kőolajipari Vállalat (NIS) már régóta az Egyesült Államok által elrendelt oroszellenes szankciók célkeresztjébe került.
Az NIS orosz tulajdonosai a szankciók ellenére sem mondtak le a tulajdonról, így a felelősség kizárólag Szerbiáé, hiszen az érintett szankció már október 9. óta érvényben van. A helyzet tehát érdekes képet fest: a magyar kormány a MOL-lal karöltve lényegében az amerikai szankciók megkerülésében segédkezik, ami hosszú távon káros következményekkel járhat. Az új helyzet pedig lehetőséget ad az orosz Gazpromnyeft-nek is, hogy a jelenlegi konfliktusban további támogatást kapjon a magyar államtól.
Felvetődik a kérdés, hogy a MOL részvényesei mennyire elégedettek ezzel a helyzettel, hiszen a pénzüket politikai célokra fordítják, ami egyetemesen vitatható döntés.
