Sokkot okozó tapasztalatok az EU-ban: Háborús félelmek Oroszországtól
A legfrissebb közvéleménykutatás aggasztó jeleket mutat: az európai polgárok fele kifogásolja, hogy egy újabb nyílt háború küszöbén állunk Oroszországgal. A felmérés, amelyet kilenc uniós országban végeztek, a Le Grand Continent című európai magazin megbízásából készült, és arra figyelmeztet, hogy a hosszú békeidőszak után az európaiak többsége már nem biztos abban, hogy országuk megvédheti magát egy esetleges orosz támadással szemben. Az elmondottak szerint a második világháború utáni békekorszak véget érhet, és Európa új háborús időszakra készülhet.
Félelem és bizonytalanság mértéke
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a válaszadók 51 százaléka úgy véli, nagy a valószínűsége egy Oroszországgal való háborúnak. Ezen belül 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kockázat nagyon magas. Jean-Yves Dormagen politológus kifejtette, hogy ez az eredmény azt jelzi, hogy a közvélemény a geopolitikai viszonyok komoly átalakulásáról tanúskodik, ahol a közvetlen konfliktus lehetősége már széles körben elfogadott.
Az országok közötti eltérések is figyelemre méltóak: Lengyelországban a megkérdezettek 77 százaléka tapasztalja a háborúval kapcsolatos félelmet, míg Nyugat-Európában, mint Franciaországban 54 és Németországban 51 százalék gondolja ezt, míg a dél-európai országokban, például Portugáliában csak 39, Olaszországban pedig 34 százalék érzi így.
Védelmi képességek és optimizmus
Agyrém, hogy a válaszadók kétharmada azt nyilatkozta, hogy országuk nem képes megvédeni magát egy orosz támadással szemben. A franciák a legoptimistábbak, 44 százalékuk bízik a védekezés lehetőségeiben, míg 58 százalék Lengyelországban pesszimista a védelmi kapacitásokat illetően.
Mostantól kezdve egy új korszakot tapasztalhatunk: belépünk a veszély korszakába. Az aggályok nemcsak katonai szinten merülnek fel, hanem az energiaszektor, a technológiai és digitális kihívások terén is.” A megkérdezettek 69 százaléka szerint az EU-nak fontos védelmi szerepet kellene vállalnia.
Politikai és geopolitikai következmények
A második világháború nyomán a nyugati szövetségek rendszerét megkérdőjelezheti a jelenlegi geopolitikai helyzet. A támogatások, amelyek már eddig is folyamatosan érkeznek Kijevhez a NATO-tagállamok részéről, a hírek szerint a jövőben tapasztalni fogják a határokon belüli egyre növekvő feszültséget, amely Oroszország agresszív lépéseiből származhat.
A kutatás szerint a politikai bizalom is gyengül: Donald Trumpot „Európa ellenségének” titulálják, míg az amerikai politikai irányvonal egyre inkább zavarban tartja az európai országokat. Ahogy a helyzet alakul, a nyugati világ vezetői komoly aggályaikat fejezik ki Oroszország lehetséges katonai támadásaival kapcsolatosan.
Az elrettentés ideje
A nyugati országok kormányai már most is megerősítették védelmi stratégiáikat, és az elrettentés hatékonyságának növelésére koncentrálnak. Vlagyimir Putyin megjegyzései is aggasztóak, mivel arra utalnak, hogy Oroszország készen áll harcba szállni, amennyiben Európa követeli azt. Míg sok elemző a közvetlen háború veszélyét nem tartja aktuálisnak, a belső feszültségek és Oroszország hibrid háborúja már most is valós fenyegetésként jelenik meg.
Ahogy a helyzet tovább fejlődik, a figyelmes megértés és a hatékony védelem iránti igény mind a politikai, mind a katonai szférában egyre inkább hangsúlyossá válik.
