Több Százezer Forintot Kereső Szerzetesek
Havi átlag 400 ezer forintos megtakarítást érnek el a Bakonybéli Bencés Monostor tagjai, akik piaci szolgáltatások helyett saját munkájukkal, belső forrásaikkal gazdálkodnak. Ezt a megállapítást egy új tanulmány támasztja alá, amelyet a Szent Mauríciusz Monostor és a Budapesti Corvinus Egyetem közösen készített el.
A kutatás célja annak feltárása volt, hogy milyen gazdasági értéket képvisel a szerzetesek által végzett önkéntes munka, amely mélyebb betekintést nyújt a vallási közösségek gazdasági tevékenységeibe. Ez az elemzés a Vezetéstudomány legfrissebb számában jelent meg, és a vezető szerzők, Tamás D. Ignác bencés szerzetes és Szukits Ágnes, a Corvinus Egyetem Stratégiai Menedzsment Tanszékének vezetője, nem csupán az anyagi szempontokat vették figyelembe, hanem a közösségi szolgálat szellemiségét is.
A szerzetesi munka értéke
A Bakonybéli Monostorban, ahol kilenc szerzetes tevékenykedik, a munka kiterjed a gyógynövénytermesztéstől a bronzművességen át a vendégház üzemeltetéséig. Ezek a tevékenységek másutt általában fizetett állások nélkül nem lenne megvalósíthatók, itt viszont a közösség szolgálatának részét képezik, ezáltal minden munkának van is anyagi vonzata.
A kutatás során alkalmazott hibrid módszertan révén a szerzők az elérhető piaci bérköltségeket, valamint a szerzetesek szabadidőben végzett alternatív munkatevékenységeit vették alapul a szolgálati munkájuk értékének meghatározásához. A lelki tevékenységeket nem számszerűsítették, így azok gazdasági értéke nem került a középpontba.
A becslések szerint a szerzetesi órabér 2411 forint körül alakul, amely tükrözi az önkéntes munka tényleges piaci értékét. Az adatok rámutatnak arra, hogy a Szent Mauríciusz Monostor gazdasági felfogása és önfenntartása nemcsak fenntartja a közösséget, hanem mutatja a vallási intézmények új, modern szerepét is.
A közgazdasági megközelítés fontossága
Ez a részletes elemzés elősegíti, hogy a vallási közösségek megértsék a saját gazdasági tevékenységeik mélységét és fontosságát. A bencés Regula kiemeli az önfenntartásra törekvést, amely a közösség függetlenségét segíti elő, és csökkenti az adományokra való támaszkodást.
Ráadásul a monostor tevékenységei széles spektrumot ölelnek fel, amely nemcsak a hagyományos vallási funkciókat foglalja magában, hanem a gazdasági élet releváns részét is képezi, mutatva a szerzetesi élet új dimenzióit a modern világban. Ez a megközelítés példaértékű, és remélhetőleg más közösségek is felfedezik a hasonló lehetőségeket, hogy még eredményesebb és önállóbb működést biztosítsanak.
