Orbán-Trump találkozó: Devizaswap vagy politikai gesztus?
Bod Péter Ákos, a Klasszis Média állandó szerzője, volt jegybankelnök és közgazdász, éles kritikával illeti az Orbán-Trump találkozó nemrégiben bejelentett devizaswap-line megállapodását. Szakértői véleménye szerint ez a megállapodás valószínűleg csak egy politikai gesztus, és nem egy alaposan kidolgozott pénzügyi konstrukció.
A találkozón a magyar kormányzati küldöttség az amerikai állam által felajánlott pénzügyi védőháló létrehozásáról értesült. Orbán Viktor, a miniszterelnök, a megállapodásról beszélve a magyar állam likviditását erősítő konstrukcióról beszélt, miközben hangsúlyozta, hogy a támogatás szinte korlátlan.
Azonban Ausztrália és Argentína példájára utalva, ahol hasonló megállapodások már léteznek, Bod jegyzi meg, hogy a magyar kormány saját helyzetét igyekszik megkülönböztetni az argentínaitól, holott a részletek hiányoznak. A politikai diskurzus elsősorban a devizacsere-megállapodásra és a repó-szerződésekre épít, amelyeket kedvező körülmények között, a piaci turbulenciák idején lehetne alkalmazni.
Likviditási támasz: Mit jelent? Ki jogosult rá?
Az ilyen típusú megállapodások célja, hogy a nemzeti bankok, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hirtelen likviditási problémák esetén devizához jussanak. Bod megjegyzi, hogy a MNB a jövőben is jogosult devizaalapú repó-megállapodásokra, hiszen az Európai Központi Bank már révbe érkezett. A repó-megállapodások révén a bankok a piaci zűrzavarok idején megfelelő fedezettel juthatnak devizához.
Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar állam devizatartalékai szeptember 30-án közel 34 milliárd eurót tettek ki. Ebből adódóan felmerül a kérdés, vajon valóban szükség van-e politikai gesztusokra a gazdaság jelenlegi viszonyai között.
Gazdasági kockázatok: Veszteségek és kilátások
Az Orbán-kormány költekezése, amely az állami bevételeket meghaladja, aggasztóan megnövelheti a költségvetési hiányt. Bod Péter Ákos arra figyelmeztet, hogy a kormány a választási időszakban könnyen elszállhat a hiány mértékével, ahogyan ez már történt 2021-2022-ben. 2025 végén és 2026 elején viszont a helyzet bonyolultabb lehet. A külföldi hitelfelvétel szükségessége is felmerül, ami tovább súlyosbíthatja a magyar pénzügyi helyzetet.
Összességében a devizaswap megállapodás mögött álló valós szándék és annak tényleges hatékonysága továbbra is kérdéses. A politikai narratíva, amely magabiztosságot sugall, az adósságfenntartás és a költségvetési hiányok kontextusában aggodalomra ad okot, ami a jövőbeli gazdasági kilátásokat is befolyásolhatja.
Forrás: privatbankar.hu/cikkek/benchmark/bod-peter-akos-kell-e-likviditasi-tamasz-a-forint-moge.html
