MEGLEPŐ, DE NEM UKRAJNA A LEGNAGYOBB KÁRVALLOTTJA AZ ERŐSZAKNAK
2024-ben Afganisztán vezeti az erőszak következményeként elszenvedett gazdasági károk rangsorát, hiszen a GDP 41,6 százalékát érintette a konfliktusok hatása. Ezt követi Ukrajna, ahol a katonai kiadások, a háború következtében bekövetkezett halálesetek és az infrastruktúra pusztulása a GDP 40,1 százalékát tette ki.
A globális szinten 2024-es erőszak által okozott gazdasági hatások elérték a 20 billió dollárt vásárlóerő-paritáson (PPP) mérve. A katonai kiadások és a biztonsági költségek a teljes költségeknek a 74 százalékát képviselik, miközben a geopolitikai feszültségek folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak. A menekültek gazdasági hatása és a GDP-veszteség is drámai emelkedést mutatott. Az adatok között szerepelnek a közvetlen és közvetett költségek, mint például a katonai költségek, a GDP-veszteségek és a konfliktusokkal kapcsolatos halálesetek költségei, amelyek szintén PPP alapon lettek kiszámítva.
Afganisztán a világranglista élén áll, amelyet a jelentős katonai kiadások és a menekültekkel kapcsolatos magas költségek határoznak meg. A tálib uralom 2021-es visszatérése óta az erőszak mértéke csökkent, de az afgán kormány GDP arányában a világ harmadik legmagasabb katonai kiadásait jegyzi, a költségek elérik a 15,1 százalékot. Jelenleg Afganisztánban a menekültek száma világszerte 5,8 millióra tehető.
UKRAJNA ÉS PALESZTINA HELYZETE
Ukrajnában az erőszak költsége tavaly a GDP 40,9 százalékát tette ki. A háború következményeként a lakóépületek már 60 milliárd dolláros kárt szenvedtek el, míg az infrastruktúra és a közlekedési rendszerek 38,5 milliárd dolláros veszteséggel néznek szembe. Továbbá, 260 000 személygépkocsi is megrongálódott vagy megsemmisült a konfliktus során.
Palesztina a nyolcadik helyen áll a világban az erőszak gazdasági hatásait figyelembe véve, ahol a gázai háború gazdasági költsége a GDP 19,4 százalékát teszi ki. Ezen kívül, Ukrajnát követően itt jegyezték a második legmagasabb halálesetszámot 2024-ben.
