A migrációs válság kezelése: Magyarország és az Európa Tanács nyilatkozatai
Az Európa Tanács 46 tagállama nemrégiben figyelemre méltó lépéseket tett a migrációs válság kezelésének reformálására. Az új fejleményekről a Privátbankár.hu számolt be, ahol kiderült, hogy az Orbán-kormány is részt vett a megosztó nyilatkozat aláírásában, amely az emberi jogok európai egyezményének új kereteit sürgeti.
Szerdán Strasbourgban azt követően indultak el a tárgyalások, hogy a brit kormány szorgalmazta a jogi keretek modernizálását, fókuszálva a bűnelkövetők kiutasítására és olyan migrációs egyezményekre, melyek harmadik országokkal, például Ruandával jönnek létre.
Az egyesült országok közül 27, beleértve Magyarországot, az Egyesült Királyságot és Olaszországot, egy nem hivatalos nyilatkozatot írt alá, amely arra ösztönzi a résztvevőket, hogy az emberi jogok egyes szempontjait, például az „embertelen vagy megalázó bánásmód” fogalmát szűkebb keretek között értelmezzék.
Ehhez képest Franciaország, Spanyolország és Németország a hivatalos közös nyilatkozatot támogatta, ami mély megosztottságot mutat abban, hogy Európában milyen mértékben kellene alkalmazni a menekültek és a gazdasági bevándorlók jogait.
A nyilatkozat főbb pontjai
A nyilatkozat kiemelten hangsúlyozza az Emberi Jogok Európai Bírósága harmadik cikkének módosítását is. Az aláíró államok javasolják, hogy az egyezmény 3. cikkét úgy értelmezzék, hogy az kizárólag a legsúlyosabb esetekre vonatkozzon. Ez azt jelenti, hogy nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy arányos döntéseket hozzanak a külföldi bűnelkövetők kiutasításáról, figyelembe véve az egészségügyi ellátást és a börtönkörülményeket.
Emellett a nyilatkozat sürgeti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog 8. cikkének módosítását is, amely nagyobb hangsúlyt helyezne a bűncselekmények súlyosságára, és csökkentené az elkövetők és a befogadó ország közötti kapcsolatok fontosságát.
A résztvevők és a következmények
A már említett 27 ország mellett a nyilatkozat aláírói között szerepel még Dánia, Albánia, Ausztria és számos más európai ország is, melyek egy részénél a jövőbeli migrációs szabályok megváltoztatása várható. E folyamatok hatására Európában fokozódni fog a feszültség, miközben a tagállamok próbálnak egységes álláspontot kialakítani a migráció kezelésére vonatkozóan.
Ez a helyzet éles kritikát vált ki az emberi jogi csoportok részéről, akik figyelmeztetnek arra, hogy a jogok csorbítása még több problémát okozhat az Európai Unión belül, hiszen a jogi szabályozás gyengülésével a menekültek és a gazdasági migránsok védelme is csorbulhat.
A migrációs kérdés fokozottan figyelmet érdemel, mivel a közeljövő reformjainak hatása kibővítheti a társadalomtudat mélyebb megértését az emberi jogok védelméről és a nemzetközi együttműködés szükségességéről.
Ezért elengedhetetlen, hogy a közéleti és politikai diskurzusban előtérbe kerüljön a migráció emberi szempontú kezelése, hogy a jövő generációi számára biztosíthassuk a jogok védelmét és a társadalmi összetartozást.
