MAGYARORSZÁG KIVÁLÓAN TELJESÍT ADÓBESZEDÉSBEN
Az Európai Bizottság által 2025 decemberében közzétett, „VAT Gap in Europe – Report 2025” című tanulmány az előző évek adatait vizsgálja, különös figyelmet fordítva a 2019–2023-as időszakra. A jelentés rávilágít arra, hogy Magyarországon az áfarés 2023-ban nőtt az előző évhez képest, azonban továbbra is az Európai Unió átlagának alatt maradt.
A jelentés főbb megállapításai
Az áfarés kifejezi, hogy mekkora az eltérés a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa bevételek között, vagyis mennyi adóbevétel kerül kiesésre a költségvetésből a különböző rendellenességek, adóelkerülés és adminisztratív hibák következtében. A Niveus által elemzett adatok szerint a Bizottság számításai alapján Magyarország áfarésének mértéke 2022-ben 2,5 százalékra csökkent, majd 2023-ban 7,4 százalékra emelkedett.
Az áfarés alakulásának okai
Az elemzés rámutat, hogy a romlás főként a kedvezőtlen makrogazdasági környezethez köthető, amely magában foglalja a csökkenő fogyasztást, a magas inflációt és a növekvő vállalati csődszámot. E tényezők nem az adóbeszedési rendszer strukturális gyengülésére utalnak, hanem a környezeti hatások következményei.
„A 2023-as emelkedés nem tekinthető trendfordulónak, hiszen a magyar áfarés továbbra is jelentősen az uniós átlag alatt van, ami azt jelzi, hogy az elmúlt években bevezetett digitális és ellenőrzési eszközök hatása tartósan megmaradt” – vélekedik Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Régiós és nemzetközi összehasonlítás
A 2025-ös VAT Gap Report részletes adatai alapján Magyarország 2023-ban a legalacsonyabb áfaréssel rendelkezett a közép-kelet-európai régióban, így kiemelkedő helyet foglal el az áfabevételek beszedésének hatékonysága terén. Míg más tagállamokban az áfarés tartósan kétszámjegyű, Magyarország a vizsgált időszakban az uniós átlag alatt teljesített.
Gazdasági környezet és áfabevételek
Az áfabevételek 2023-ban nominálisan 5,4 százalékkal nőttek, ami elmarad a 2022-es kiemelkedő növekedéstől. A Bizottság emeli ki, hogy Magyarországon 155 százalékkal megnőtt a csődeljárások száma, miközben a reál GDP csökkent és a háztartások fogyasztása is visszaesett. Ezek a tényezők együttesen befolyásolták az áfarés alakulását.
Adózási tendenciák és várakozások
Magyarország adózási rendszere továbbra is sok kihívással néz szembe, de a bevezetett reformok és a digitális eszközök alkalmazása segíthet a jövőbeli kihívások leküzdésében. Az áfarés csökkentését célzó intézkedések és a visszaélések elleni harc érdekében folyamatosan szükséges a fejlődés és az átláthatóság növelése.
