Piaci Trendek: Részvények és Külkereskedelem Januárban
A Budapesti Értéktőzsde főbb részvényeinek teljesítménye júliusban vegyes képet mutatott. A BUX index 125 373.25 pontra esett, ami 0.92%-os csökkenést jelentett, míg az OTP részvények értéke 38 300 forintra csökkent, 2.57%-os veszteséggel. Ezzel szemben a MOL részvényei 3 650 forintra emelkedtek, 3.46%-os növekedést elérve. A Richter papírok értéke 11 840 forintra csökkent, 0.84%-os veszteséggel, míg a Magyar Telekom részvényei 2 160 forinttal zárták a hónapot, 0.23%-os csökkenéssel.
A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentései szerint a magyar külkereskedelmi adatok is aggasztó tendenciákat mutatnak. 2026 januárjában a kivitel értéke 11.5 milliárd euróra, míg a behozatalé szintén 11.5 milliárd euróra emelkedett, ám ez utóbbi 2.3%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet csupán 12 millió euróra csökkent, s az egyenleg 756 millió euróval romlott az előző évhez képest.
Érdemes megjegyezni, hogy az export volumene 9.9%-kal esett januárban, míg a behozatal volumene 2.3%-kal nőtt. Az adatokból látható, hogy a magyar gazdaság exportorientált struktúrája jelentősen megsínyli ezeket a változásokat, hiszen a szezonálisan kiigazított export volumene 3.2%-kal csökkent a decemberi szinthez képest, az importé pedig 4.3%-kal emelkedett.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az export esetében 1%-kal, míg a behozatalban 7%-kal csökkent a tavalyi év azonos hónapjához képest. A forint árfolyama az euróval szemben 6.7%-kal, míg a dollárral szemben 18%-kal erősödött.
Ez a helyzet különösen aggasztó lehet, mivel a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 6%-kal csökkent, míg importvolumene 12%-kal nőtt, ezzel tovább súlyosbítva a kereskedelmi mérleg helyzetét. Az energiahordozók forgalma is megcsappant, az export 10%-kal csökkent, míg az import 9.8%-kal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva.
Az élelmiszerek, italok és dohánycikkek kereskedelme is kedvezőtlen számokat mutatott: az export volumene 5.7%-kal, míg a behozatalé 13%-kal csökkent. Ez a tendencia komoly hatásokat gyakorolhat a fogyasztói árakra, különösen a jövőbeli inflációs előrejelzések szempontjából.
A jövő bármilyen alakulása rendkívüli figyelmet igényel, hiszen a külső gazdasági környezet, az energiapiacok mozgásai, és az irániai feszültségek mind közvetlen hatással vannak a magyar piacra, a cégeladásoktól a kiskereskedelemig.
