Új Korszak a Bérezés Átláthatóságában
Júniustól Magyarországon is megkezdődik a bérezés transzparenciájának új időszaka, követve az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét. A szabályok szerint legkésőbb 2026. június 7-ig minden tagállamnak, így hazánknak is, be kell építenie ezeket a nemzeti jogrendbe, ahol a munkáltatóknak kötelességük lesz nyilvánossá tenni a fizetéseket. A vállalatok számára ez a változás nemcsak a kötelező adminisztratív teher növelése, hanem lehetőséget is teremt a versenyelőny megszerzésére tudatos döntésekkel.
Mit Jelent a Bértranszparencia a Gyakorlatban?
Az új átláthatósági kötelezettségek minden munkáltatót érintenek, pusztán a cég mérete különbözteti meg őket a feladatok terén. Az irányelv három alappillére a toborzáshoz és foglalkoztatáshoz kapcsolódó információszabadság, a nemek közötti bérkülönbségek jelentéstétele, valamint a közös bérértékelési gyakorlatok bevezetése. Egy fontos változás, hogy az álláshirdetésekben kötelező a kezdő bérsáv feltüntetése, és a munkaadók nem kérdezhetnek rá a jelentkező korábbi fizetésére, így a bér mértékét kizárólag az adott pozíció értéke határozza meg.
Az Új Jelentéstételi Kötelezettségek
A nemek közötti bérkülönbségek mérése érdekében a vállalatok jelentéseket kötelesek készíteni, amely a létszámuktól függően változik. Azok a cégek, amelyek legalább 100 főt foglalkoztatnak, háromévente kell, hogy adatokat szolgáltassanak a bérkülönbségekről. Külön figyelmet érdemel, hogy a 100–149 fős cégek a legelső jelentést a törvény alapján évekkel később készítik el, míg a 250 fő feletti cégeknek évente kell benyújtniuk a jelentést.
Erősítés a Munkavállalók Jogi Jogai Szempontjából
A létrejövő új szabályok nemcsak a jövendő munkavállalókat érintik, hanem a már alkalmazásban állókat is megerősítik jogilag. A munkavállalók jogot formálhatnak arra, hogy írásban információt kérjenek a saját bérszintjükre, valamint az azonos munkakört betöltő kollégák átlagos bérszintjéről nemek szerinti bontásban. Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem jelenti azt, hogy bárki betekinthet munkatársai konkrét fizetésébe; a cél inkább a bérstruktúra átláthatósága, nem az egyéni bérek nyilvánossá tétele.
Üzleti Lehetőség a Bértranszparenciában
Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és KKV szegmens marketingvezetője hangsúlyozta: „A bértranszparencia nem csupán egy újabb adminisztratív teher, hanem komoly üzleti lehetőség is a vállalkozások számára. A világos és előre kommunikált bérsávokkal a cégek eredményesebben találhatnak rá a megfelelő jelöltekre, ráadásul, ha a bérezési rendszert transzparens és objektív alapokra helyezik, az erősíti a munkáltatói márkát és a dolgozói bizalmat, ami a munkaerő megtartásában is versenyelőnyt nyújthat.”
