Befektetési Árfolyamok és Gazdasági Hírek
A pénzügyi piacokon a BUX index 122 537,07 ponton zárt, ami 1,45%-os növekedést jelentett, összesen 1 750 pontos emelkedéssel. Az OTP bank részvényei 36 370,00 forintra emelkedtek, ami 2,91%-os pluszt jelentett és 1 030 forintos nyereséget hozott. Az MOL részvényei 3 810,00 forintra nőtek, 1,17%-os emelkedéssel és 44 forintos hozzájárulással, míg a Richter Gedeon papír ára 11 840,00 forintra csökkent, 0,34%-os esést és 40 forint mínuszt mutatva. Az MTelekom részvények 2 050,00 forintos zárónappal 0,49%-os emelkedést és 10 forintos növekedést jegyeztek.
Donald Trump Kubáról és Politikai Tények
Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként kijelentette, hogy „megtiszteltetés” lenne számára Kuba „átvétele”. E kijelentése a kubai elnök, Miguel Díaz-Canel politikai helyzetének megváltozására utal, ugyanis Washington jelezte, hogy a kubai vezetésnek távoznia kellene, hogy a tárgyalások előrehaladhassanak. A Trump-kormányzat megkövetelte, hogy távolítsák el a Fidel Castro ideológiához kötődő tisztviselőket, és engedjék szabadon a politikai foglyokat.
Trump Kuba állapotát „bukott államként” határozta meg, amely „nincs pénz, nincs olaj, semmije sincs”, miközben a szigetet „gyönyörűnek” nevezte. A kubai gazdasági helyzet a súlyos válság közepette tovább romlott, rendszeres áramszünetekkel és üzemanyaghiányokkal sújtva a közel tízmilliós lakosságot.
Kubai Gazdasági Nyomás és Energiahiány
Washington, különösen a Trump-adminisztráció alatt, fokozta a nyomást Havanna felé, blokkolva a Venezuelából érkező olajszállítmányokat, és vámokkal fenyegetve azokat, akik energiát exportálnának Kubába. A kubai kormány tájékoztatása szerint a sziget már három hónapja nem kapott olajat, ami komoly energiaválsághoz és gyakori áramkimaradásokhoz vezetett. A helyzet súlyosbodása érdekében az Egyesült Államok január elején őrizetbe vette Nicolás Maduro venezuelai elnököt, korábbi szövetségesét, aki eddig Kuba fő olajforrásának számított.
Washington-Kuba Tárgyalások és Jövőbeli Kilátások
A közelmúltban a két ország hivatalos tárgyalásokat folytatott a kapcsolatok javításáról. A New York Times értesülései szerint Washington rendre a kubai elnök távozását javasolja, de a lépések konkrét részleteit a kubai vezetésre bízná. Miguel Díaz-Canel álláspontja az, hogy a párbeszédnek az „egyenlőség, szuverenitás és a politikai rendszerek kölcsönös tiszteletének” elvein kell alapulnia, miközben Donald Trump retorikája továbbra is éles kritikát fogalmaz meg Kuba állapotáról. A közeljövőbeli fejlemények nyomon követése különösen fontos, ahogy a kubai politikai és gazdasági helyzet tovább alakulhat.
