Brutális bérnövekedést mértek – nem mindennapi okból
A legfrissebb adatok alapján 2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600 forintot ért el, míg a nettó átlagkereset 585 700 forintra rúgott. Ez a bruttó kereset 26,3%-os, a nettó kereset pedig 28%-os emelkedést mutatott az előző év januárjához képest. A reálkereset emelkedése 25,4%-ra tehető.
A bérkiugrás fő mozgatórugója a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány számára kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, közismertebb nevén a „fegyverpénz”, amely az átlagkereset emelkedésének 18%-át magyarázza. E juttatás nélkül a bruttó átlagkereset növekedése csak 8,3% lett volna.
A nettó bér emelkedésében szerepet játszott a családi kedvezmények bővítése is, valamint az anyákat érintő új adókedvezmények, így például a három gyermeket nevelő anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák kedvezményeinek kiterjesztése, amelyek a családok jövedelmét jelentősen növelték.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt mediánértékek szintén figyelemre méltóak: a bruttó kereset mediánértéke 598 700 forint, míg a nettó mediánkereset 420 200 forintot tett ki, ami 11%-os, illetve 12,5%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Ezek az adatok rávilágítanak, hogy a bérnövekedés mögött nem csupán a piaci dinamika áll, hanem komoly kormányzati beavatkozások és juttatások is. Az új bérek és juttatások átalakíthatják a magyar munkavállalói választékot, s a következő hónapok, évek során további következményekkel járhatnak, különösen a munkaerőpiac szempontjából.
