Óriási árat fizethetnek a cégek a klímaváltozásért
A vállalatokat és üzleti modelljeinket érintő klímaváltozás következményei már most is érezhetőek. A tudományos közösség és a piaci szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás következtében bekövetkező szélsőséges időjárási események és fizikai kockázatok folyamatosan növekednek, jelentős veszélyt jelentve a vállalkozások számára. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) legutóbbi szakmai fórumán hangsúlyozta, hogy sürgős intézkedések szükségesek a klímareziliencia javítása érdekében.
Az üzleti élet tétlensége óriási költségekkel jár. A becslések szerint, ha a vállalatok nem tesznek sürgős lépéseket a dekarbonizációra és az alkalmazkodásra, a fizikai kockázatok 2050-re akár 25 százalékkal is csökkenthetik a vállalatok pénzügyi teljesítményét a kritikus iparágakban. A kibocsátás csökkentésének folytatása mellett az alkalmazkodásra irányuló gyors intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy megőrizzük a munkaerő, ellátási láncok, közösségek és a természetes ökoszisztémák ellenálló képességét.
„Jelenleg a hazai élenjáró vállalatok csupán 25 százaléka azonosítja és kezeli a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat, amelyek integrálódnak a kockázatkezelési és döntéstámogató folyamataikba” – mondta el ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. Bizonytalan helyzetek kezelése sosem egyszerű, de a rezilienciába való proaktív befektetések akár négy dollár megtakarítást is jelenthetnek minden egyes befektetett dollár után az egészségügyi és termelékenységi veszteségek elkerülésében.
A BCSDH legfrissebb ESG felmérése azt mutatja, hogy az élenjáró vállalatok 70 százaléka egyetért abban, hogy a klímaváltozás komoly fenyegetést jelent működésükre, és 80 százalékuk szerint a klímaalkalmazkodás üzletileg kifizetődő. Dr. Zlinszky János, az Egyensúly Intézet tanácsadó testületének tagja kiemelte, hogy a klímareziliencia magában foglalja az ökoszisztémák és közösségek alkalmazkodóképességének fejlesztését, a rendszerek diverzifikálását, valamint a stratégiai lépések megvalósítását a krízisek ellenálló működésének biztosítása érdekében.
Az éghajlatváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbban jelennek meg az egészségügyi problémák formájában is. Az IPCC jelentései és hazai kutatások megerősítik, hogy a Kárpát-medencében a hőhullámok a legfontosabb egészségügyi kockázatot jelentik, amely az elmúlt évtizedben 15 százalékkal emelte meg a napi halálozási arányokat.
Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szaktanácsadója hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak kulcsszerepet kell játszaniuk az egészséges beltéri levegőminőség biztosításában, valamint a dolgozók mentális egészségének védelmében. A klímaváltozás által okozott egészségügyi kockázatok, mint például a hővel kapcsolatos megbetegedések, a légzőszervi problémák és a klímaváltozás miatt terjedő új betegségek, komoly figyelmet igényelnek.
Kiss Ida építész és fenntarthatósági tanácsadó arról beszélt, hogy az épített környezet a legnagyobb CO2-kibocsátó, így az épületeinknek ökoszisztéma szolgáltatóként kell működniük, figyelembe véve a helyi éghajlatot és közösség szükségleteit. Az újszerű, reziliens épületek nemcsak környezettudatos megközelítést igényelnek, hanem képesek lesznek kedvezően befolyásolni környezetüket is, hosszú távon támogatva a biodiverzitást.
A következő évtized várhatóan még volatilisabb lesz, a reziliencia kiemelt szerepet játszik a tartós értékteremtésben, segítve a vállalatokat a gyors alkalmazkodásban. A közelmúlt szakmai fórumán a vállalatvezetők és szakértők a klímareziliencia jövőbeli kihívásait, lehetőségeit és már létező üzleti megoldásait vizsgálták meg. A cél egyértelmű: a vállalati szektor hatékonyan reagáljon a klímaváltozás kihívásaira, és közösen lépjenek a fenntarthatóság irányába.
