Vagyonadó: Oszkó Péter véleménye
A klasszikus intézkedés, mint a vagyonadó bevezetése, újra a figyelem középpontjába került, legutóbb Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter megszólalása kapcsán. Az O3 Partners elnöke a Klasszis Investment and Wealth Management Summit 2026 konferenciáján a Tisza-kormány vagyonadóval kapcsolatos terveit elemezte. Oszkó hangsúlyozta, hogy a vagyonadó bevezetése, noha első blikkre igazságosnak tűnik, számos bonyodalmat rejt magában, különösen ami a becsületesen szerzett vagyont érinti.
Az adó tervezett 1 milliárd forintos küszöbe jelentős vita tárgyát képezte, hiszen ez a határ a becsületes munkával gyarapodók mellett a közpénzből meggazdagodott egyénekre is vonatkozik. Oszkó szerint a vagyonadó a becsületesen dolgozó embereket is terhelné, akik a törvények betartásával érik el vagyonukat. A pénzügyminiszter, Kármán András, június 5-ét jelölte meg a tervezet elkészítésére, azonban a tapasztalatok szerint a helyzet bonyolultabb, mint azt elsőre gondolták.
A vagyonadó várható hatásai
Oszkó becslései szerint a vagyonadó bevezetésével évente 170-180 milliárd forint bevételre számíthat az állami költségvetés, ami mindössze az Orban-kormány 34 ezer milliárd forintos bevételi tervének fél százalékát tenné ki. A volt miniszter kijelentette, hogy a vagyonadó bevezetése előtt komoly megfontolásokra van szükség, hiszen a nemzetközi példák, például Franciaország és Németország tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdagok külföldre menekülhetik a tőkéjüket, így a bevételek már nem biztos, hogy megérnék a bevezetést.
Oszkó emlékeztetett arra, hogy a vagyonadó bevezetésével kapcsolatban ő is tett javaslatokat a 2009-10 közötti időszakban, azonban csak egy szűk, jól definiálható vagyontípust érintő adót tudott volna elfogadtatni. Most úgy véli, hogy az elképzelés sokkal szélesebb kört érint, amely jelentős kockázatokkal járhat, ha nem alkalmaznak mentességeket, például a startupokra vagy a tőkepiaci befektetésekre.
Agresszív adópolitika mint fenyegetés
Az egyik legfontosabb aggály a külföldi tulajdonú cégek mentesítése, amely versenyhátrányt okozna a magyar cégeknek. Oszkó véleménye szerint a vagyonadó bevezetése sikeres lehet, ha a megfelelő kivételeket és mentességeket foglalják a törvénybe. Különösen fontos, hogy az aktív termelő vagyont és a munkavégzéshez kötött vagyont ne sújtsák, mivel ezek a tényezők alapvetőek lehetnek a gazdasági növekedés szempontjából.
Összességében Oszkó véleménye szerint a vagyonadó bevezetése lehetséges és indokolt, de csak pontosan szabályozott feltételek mellett. A bevételek növekedése nem lehet fontosabb, mint a gazdasági növekedés és a beruházások támogathatósága, mivel a jóléti állam fenntartásához mindkettő elengedhetetlen. A jövőbeni gazdasági stratégiák eddig nem tapasztalt kihívások elé állítják a kormányt és a döntéshozókat, akiknek a megoldás keresése nemcsak politikai, hanem gazdasági felelősséget is jelent.
