Befektetői sztori a forint mögött: Csúcson a magyar deviza, de mi jöhet a kamatvágások után?
A forint jelenleg szokatlan, többéves csúcsra emelkedett az euróval szemben, miközben a magyar állampapírpiacon a nemzetközi trendekkel ellentétesen csökkennek a hozamok. Mi állhat ennek a hátterében? Valóban elképzelhető az euróövezeti csatlakozás? Miképpen reagál a gazdaságpolitika a hirtelen jött sikerre, és mikor várható a Magyar Nemzeti Bank kamatvágási ciklusának megindítása? Ezekről a kérdésekről beszél Németh Gábor, a VIG Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere, aki nemrégiben elnyerte a „Feltörekvő Portfóliómenedzser” díjat a Privátbankár.hu Klasszis versenyében.
2026. július 6-án kezdődött a szokatlan helyzet, amikor a forint az euróval szemben többéves csúcsot ért el. Az árfolyam drámai emelkedése mögött számos fundamentális és technikai ok is állhat. A befektetők, akik legjobban kíváncsiak a folyamatokra, nyilvánvalóan azt kérdezik: meddig tarthat ez az erősödés?
A korábbi prognózisok szerint a 350–355 forintos euró/forint sáv volt a reális cél. Az alapkamat eddig rendkívül magasan állt, hiszen a Magyar Nemzeti Bank az európai országok között a legmagasabb alapkamatot biztosította, ami erősen támogatta a hazai devizát. A politikai, geopolitikai és makrogazdasági kockázatok miatt korábban megnövekedett kockázati prémium a választásokat követően jelentős mértékben csökkent, ami szintén hozzájárult az erősödéshez.
A hirtelen hozamcsökkenés mögött számos intézkedés húzódik. A korrupció elleni lépések, az intézményrendszer átalakítása és a transzparencia növelésére tett kormányzati lépések kulcsszerepet játszanak. Ezek közvetlenül kapcsolódnak az uniós pénzek hazahozatalára irányuló tárgyalások sikeres lezárásához. Az euró bevezetésének irányvonalának érezhető felértékelődése során a befektetők hallhatják a gazdaságpolitika által küldött egyértelmű üzeneteket, amelyek egy feltörekvő piac jellemző jelei.
A befektetők számára kulcsfontosságú, hogy a monetáris és gazdaságpolitikai irányok összhangba kerüljenek. A KKV-szektor, amely Magyarországon általában alacsonyabb termelékenységi mutatókkal rendelkezik a nagyvállalatokhoz képest, kiemelkedő szerepet játszhat a gazdaság jövőbeli fejlődésében. Strukturális javulás esetén a KKV-k nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a hazai foglalkoztatáshoz és a növekedési potenciál fokozásához.
A jegybank számára egy hivatalos árfolyamcél nem áll rendelkezésre, ugyanakkor, ha én irányítanám a hazai gazdaságpolitikát, nem a forint további erősítését szorgalmaznám, hanem a kötvényhozamok csökkentésére összpontosítanék. Az alacsony kötvényhozamok alapvető fontosságúak a gazdasági növekedés és a beruházások ösztönzése szempontjából.
A jelen stabil piaci környezet lehetővé teszi a jegybank számára a kamatvágási ciklus elindítását. A júniusi 25 bázispontos vágás már megtörtént, és a Monetáris Tanács a kedvező körülmények fennmaradása esetén további csökkentéseket tervez a nyár folyamán. A globális piacokon a Fed és az Európai Központi Bank óvatosan közelít a kamatpolitikához, így Magyarország lehetőségei különösen figyelemre méltóak a jelenlegi helyzetben.
Összességében a jegybanktól idén több kamatvágásra számíthatunk, mint amit a pesszimistább elemzők várnak. A célok elérése érdekében a gazdasági helyzetről a legfrissebb előrejelzések fogják meghatározni a további lépéseket. A kötvénypiacokon tapasztalható rendkívüli hozamcsökkenés a nemzetközi trendekkel ellentétes irányvonalat mutat, ami szokatlan, de új lehetőségeket is kínál a hazai befektetők számára.
