Ruszin-Szendi: folytatódik a német–magyar hadiipari együttműködés
Magyarország védelme az erős magyar honvédségen, valamint az észak-atlanti és európai együttműködésen alapul – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Boris Pistorius német védelmi miniszterrel közös pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.
A miniszter szerint Pistorius jelenléte azt mutatja, hogy Németország elfogadja Magyarországot Európa részeként. Felidézte, hogy az elmúlt időszakban „egyértelmű volt az elutasítás”, utoljára 2020-ban járt német védelmi miniszter Magyarországon, mostanra pedig a kapcsolatok a védelmi vonalon és az erkölcsi értékek alapján is helyreálltak.
A német védelmi miniszter arról beszélt, hogy a két ország újra szorosabban együtt fog működni, és „ez kiváló hír mind országaink, mind a NATO, mind az Európai Unió számára”. Kifejezte szándékát a hadiipari együttműködés folytatására és bővítésére.
Ruszin-Szendi kijelentette: a magyar haderő fejlesztését német eszközök szolgálták, a helikopter-, harckocsi- vagy lövegbeszerzések a német ipar eredményeit mutatják. Példaként említette, hogy a NATO-nak felajánlott magyar nehézdandár német segítség nélkül nem indulhatott volna el.
A miniszter szerint a német–magyar együttműködés úgy született, hogy mindkét fél nyereséges legyen, és a mostani találkozón megegyeztek a közös fejlesztések folytatásában, akár az űripari, a katonai mobilitást vagy a logisztikát érintő területeken is. Kiemelte, hogy több magyar vállalatot szeretnének bevonni a védelmi ipari ellátási láncba.
Az orosz fenyegetésről szólva a miniszterek arról beszéltek, hogy Oroszország teszteli Európa és a NATO védelmi képességeit és egységét. „A NATO meg tudja magát védeni, nem fog hátralépni” – szögezte le Boris Pistorius, Ruszin-Szendi pedig kijelentette: „a NATO eshetőségi tervei készen vannak”.
A további magyar védelmi beszerzésekről kérdezve a miniszter elmondta: a részleteket nemzetbiztonsági okból nem ismertetheti, de várhatók további bejelentések hadiipari beszerzésekről. Hozzátette: szeretnék a meglévő szerződéseiket „megtölteni tartalommal”, és folyamatosan figyelik az orosz–ukrán háborút, ennek alapján pontosítják a hiányzó eszközök prioritását.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban közölte: Magyarország nem küld halálos eszközt és katonát a háborúba, a humanitárius és energiasegítség ugyanakkor folyamatos. A kormány három hét alatt megtárgyalta az ukránokkal, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség visszakapja jogait, ezért nem blokkolja tovább Ukrajna uniós csatlakozási procedúráját, a gyorsított eljárást azonban nem támogatja.
A korábbi vezetés alatt kötött szerződésekről szólva elmondta: átvizsgálták azokat, és ahol korrupció gyanújára bukkantak, megtették a feljelentéseket, a továbbiakban a hatóságok járnak el. Kitért a Lynx harcjárművekhez kapcsolódó, 12 milliárd forintos kiképzési szerződésre is, amely szerinte „tökéletes példája” a gyanús szerződéseknek; egyetlen, a tervek szerint legyártott egyenruha 1,2 millió forintba került volna.
A SAFE hitelkeretről szólva jelezte: az Orbán-kormány uniós szinten ellenezte a megoldást, mégis a harmadik legnagyobb hitelkeretet tervezte lehívni. „Használni fogjuk ezt a lehetőséget – ésszerű módon” – mondta. Az Európai Bizottság péntek délután közölte, hogy Magyarország a tervezett 16 milliárd euró helyett 5,4 milliárd eurónyi hitelt venne fel, a megmaradt összeget az Európai Bizottság Ukrajnával közös vagy Ukrajnát támogató védelmi programokra fordítja.
