Klímavédelem: itt az idő, hogy a kormány álljon a változás élére
Ezen a nyáron páros lábbal rúgta be az ajtót az éghajlatváltozás. Heteken át nem esett az eső, egymást érték a hőhullámok, az ország döntő részét katasztrofális aszály sújtotta. A folyók és tavak vízállása soha nem látott módon visszaesett, a Zagyva és a Tarna teljesen kiszáradt, a Velencei-tó és a Tisza-tó jó részén csupán a nád és az iszap maradt.
A Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű sokáig csökkentett módban üzemelt, és nem sok hiányzott a teljes leállításáig. Az almatermés a szokásos mennyiség felére esett vissza, és hasonlót jósolnak a szőlősgazdák. A kiskertek tulajdonosai összetöpörödött gyümölcsökkel és kiégett fűvel találkoztak. Mindez Európa-szerte hasonlóképp történt, a hírek a világsajtót is bejárták.
Minderre nem voltunk felkészülve, pedig a klímatudosok már jó ideje kongatják a vészharangot. Nagy-Britanniában tavaly novemberben indult el a National Emergency Briefing, amely először a brit parlamentben, majd a nyilvánosság számára is bemutatja az éghajlatváltozást és teremt alkalmat a helyi következmények közös átbeszélésére. Számos zöld szervezet azt követeli, hogy a kormány álljon a cselekvés élére, ne engedélyezze újabb kőolaj-lelőhelyek feltárását az Északi-tengeren, és erősítse meg az ország károsanyag-kibocsátás csökkentésére tett vállalását.
Az Egyesült Államokban most zajlik a New York-i Klímahét, amely az eddigi legnagyobb szabású eseménysorozatnak ígérkezik. A hangsúly eltolódott az általános klímavállalásoktól a megvalósítás és a gazdasági realitások felé: központi téma az energia és az elektrifikáció, az energiaárak és energiabiztonság, a hálózatok fejlesztése, a klímafinanszírozás, valamint az ipar dekarbonizációja.
Az ipari forradalom idejéhez képest mintegy 1,5 Celsius-fokos globális hőmérsékletemelkedést a fosszilis tüzelőanyagok égetése okoz. A szél- és napenergia ma már a legolcsóbban biztosítható energiaforrások közé tartozik. Norvégiában az eladott új autók több mint 90 százaléka elektromos, ami azt mutatja, hogy a töltés pusztán akarat és infrastruktúra kérdése.
A klímaváltozásra történő felkészítés és a megoldások életbe léptetése a kormányzat első számú felelőssége kell, hogy legyen. A tűzoltás jellegű egyedi beavatkozások helyett átfogó stratégiára van szükség. A bevonáson alapuló országstratégia, a tudatos kommunikáció és az egyéni és közösségi érdekek előtérbe helyezése olyan helyzetet teremthet, amelynek révén az ország válságállóbbá válik.
Elengedhetetlen, hogy a kormányzat álljon a változás élére. Ez a kormány rendelkezik most azzal a mozgástérrel, hogy az ország sorsát hosszú távon új, a természettel harmóniában működő alapokra helyezze. Ne fordulhasson elő még egyszer, hogy a természetes környezet védelme háttérbe szorul és képviselet nélkül marad a kormányzatban.
Mindebben hatalmas szerepet játszhat a megújuló közmédia is. Egy filozófiájában nyitott köztévé be tudja mutatni a kármérséklés és az alkalmazkodás sikeres példáit, ösztönözni tudja a közösségek összefogását. A közmédiának kiemelt feladata kell hogy legyen a klímaváltozás tudatosítása. Itt az idő tájékoztatni és cselekedni.
