Rekordot döntött a Csendes-óceán hőmérséklete, az El Niño történelmi csúcsra készül
A Csendes-óceán középső-keleti részének kulcsfontosságú régiójában a tengerfelszín napi hőmérséklete szeptember 19-én 3,05 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot, ezzel túlszárnyalta a 2015-ös, rendkívül erős El Niño idején mért 3,02 Celsius-fokos korábbi rekordot. A tudósok szerint a jelenleg is forrongó éghajlati jelenség az év végére akár a meteorológiai feljegyzések kezdete óta a legerősebbé válhat.
Az El Niño körülbelül két-hét évente ismétlődő természeti jelenség, amely általában egy évig tart. Ilyenkor a Csendes-óceánon keletről nyugatra fújó passzátszelek legyengülnek vagy akár meg is fordulnak, ami a felmelegedett víz keleti irányú mozgását segíti. Az óceánból hő szabadul fel a légkörbe, ami növeli a globális hőmérsékletet, és világszerte megváltoztatja az időjárási viszonyokat. El Niñót akkor hirdetnek, amikor a kulcsrégió hőmérséklete tartósan 0,5 Celsius-fokkal a normál érték fölé emelkedik.
Az El Niño erősségének mérésére több módszer létezik. A most megdöntött rekordok a tengerfelszín hőmérsékletének napi mérésein alapulnak, a hosszú távú történelmi átlaghoz viszonyítva. Ezt Óceáni Niño Indexnek (ONI) nevezik. Sok tudós – köztük az amerikai és az ausztrál előrejelzők – egy alternatív mérőszámot is alkalmaz, a Relatív Óceáni Niño Indexet (RONI), amely azt méri, hogy a kulcsrégió mennyire meleg a trópusi óceánok többi részéhez képest, figyelembe véve az éghajlatváltozás okozta háttérmelegedést. A RONI szerint a jelenlegi El Niño még nem döntött rekordot, de a következő hetekben ez is megtörténhet.
Adam Scaife fizikus professzor, a Brit Meteorológiai Hivatal hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője a BBC-nek kijelentette: „Hónapok óta jelezzük, hogy a kialakulóban lévő El Niño példátlan esemény lesz. Az a tény, hogy már túlszárnyalta a korábbi rekordokat, és még több hét hátravan, mire az év későbbi szakaszában eléri a csúcspontját, jól mutatja az idei El Niño hatalmas mértékét.”
Minden El Niño más és más, ezért a globális időjárási mintákra gyakorolt hatása sem fix. Az El Niño példátlan ereje sem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenhol példátlan hatással lesz az időjárásra. Scaife professzor szerint a tudósok még mindig azt vizsgálják, hogy a következmények arányosak lesznek-e a jelenség nagyságával, de már most is döbbenetes hatások tapasztalhatók a világban.
A jelenség egyes régiókban növeli a viharok és árvizek, máshol az aszály és az erdőtüzek esélyét. A nedves régiók kiszáradhatnak, míg a száraz területeken extrém esőzések okozhatnak áradásokat. A globális átlaghőmérséklet is emelkedik az El Niño idején, ami veszélyes hőségnek teszi ki az embereket. Idén Európában hőkupolák okoztak elviselhetetlen meleget, a nyár pedig rendkívül esőmentes volt. Az indiai monszuncsapadék mennyisége is megcsappant: szeptember 22-ig a délnyugati monszun 15 százalékkal kevesebb esőt hozott a szokásosnál. Nepálban halálos áldozatokkal járó földcsuszamlás történt a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső miatt.
Az árvizek fokozott kockázata érvényes Ecuador, Peru és az USA déli partvidékére, valamint az aszály és a bozóttüzek fokozott veszélye Brazíliára, Ausztráliára és Indonéziára. Ezek az időjárási anomáliák jelentős hatással lehetnek a terméshozamokra, az élelmezésbiztonságra és a gazdaságokra világszerte.
Az El Niño egy másik tipikus hatása a hurrikánaktivitás csökkenése az Atlanti-óceánon, ami a magas légköri szélminták megváltozásának tudható be. 2026-ban eddig nem voltak atlanti hurrikánok, ami új rekordot jelent, mióta elkezdődött a viharok műholdas megfigyelése. Ugyanakkor a Csendes-óceánon kivételesen zsúfolt hurrikánszezon zajlik. Az Egyesült Államokban már kutatások folynak arra, hogyan lehetne az államokat minél jobban felkészíteni a hirtelen természeti csapásokra. Los Angelesben a katasztrófavédelmi vezetők olyan lehetséges forgatókönyvekkel gyakorolnak, amelyekben felkészülnek egy El Niño okozta szélsőséges időjárási eseményre, hogy azonosítsák a meglévő tervek hiányosságait.
