Új kínai tengeralattjáró fejlesztés: amerikai aggodalmak a Csendes-óceánon
A műholdfelvételek tanúsága szerint Kína jelentős előrelépést tett a nukleáris meghajtású támadótengeralattjárók terén. Az északkelet-kínai Hulutao kikötőjében épülő új egység a szakértők szerint a Type-095-ös osztályt képviselheti, amely már nem dízel-elektromos, hanem nukleáris meghajtással működik. Ez stratégiai szempontból kulcsfontosságú, mivel ezek a hajók a kínai partoktól távol, akár a teljes Csendes-óceánon bevethetők.
A felvételeken jól látható, hogy a hajó faránál a korábbi kereszt alakú kormánylapátok helyett X elrendezést alkalmaztak, ami jobb manőverezhetőséget és nagyobb biztonságot ígér. A meghajtásban is nagy ugrás történt: a hagyományos propeller helyett pumpjet-rendszert, azaz zárt csatornába épített impellert használnak. Ez a megoldás hatékonyabb és lényegesen halkabb, ami megnehezíti az ellenséges szenzorok felderítését – korábban csak az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország alkalmazott hasonlót.
A szakértők a hajó tornya közelében egy téglalap alakú szerkezetet is azonosítottak, amely valószínűleg függőleges indítócellák (VLS) befogadására szolgál. A képek alapján 18–24 cella férhet el rajta, de nem kizárt, hogy összesen 24–48 VLS-cella lesz a fedélzeten. Összehasonlításképpen: a hasonló méretű amerikai Virginia osztályú tengeralattjárókon 40 ilyen cella található. Emellett az orr közelében két nagyobb kör alakú nyílás is látható, amelyek szintén szolgálhatják fegyverek indítását, de akár a szonárrendszer részei is lehetnek.
A haditengerészeti szakértők óvatosságra intenek: egyetlen felvétel alapján nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A hátsó téglalap alakú nyílás például a nukleáris meghajtáshoz való hozzáférést is szolgálhatja, és az építés közbeni részletek nem feltétlenül egyeznek a végleges változattal. Az sem zárható ki, hogy a kínaiak szándékosan megtévesztő elemeket helyeznek el a hajótesten.
Mike Brookes ellentengernagy, az amerikai haditengerészeti hírszerzés vezetője tavasszal úgy fogalmazott: a kínai tengeralattjárók jelentős előrelépést képviselnek majd a nukleáris reaktorok tervezése, a szenzorok teljesítménye, a fegyverrendszerek integrációja és a zajcsökkentő technológiák területén. Más amerikai tisztviselők is nyilvánosan beszéltek arról, hogy Kína technológiai értelemben lassan utoléri az Egyesült Államokat.
A számok is Kína mellett szólnak: 2021 óta mintegy 24 új tengeralattjárót bocsátott vízre – igaz, ezek között hagyományos meghajtású Type-039C típusok is vannak –, míg az Egyesült Államok csak hetet. Jelenleg becslések szerint 12–18 kínai tengeralattjáró épül, szemben az amerikai dokkokban épülő 9–10 egységgel. Az Egyesült Államokban az ellátási lánc zavarai, a képzett munkaerő hiánya, a kikötői létesítmények elégtelensége és a költségtúllépések miatt a programok folyamatosan csúsznak.
A puding próbája az evés – a hadihajóé pedig az éles bevetés. Az amerikai haditengerészet évtizedes, valós háborús körülmények közötti tapasztalata nehezen behozható előny, ám ha a jelenlegi trendek nem változnak, Kína egyre inkább egyenrangú, sőt papíron akár erőfölénybe is kerülő riválisa lehet a térségben az Egyesült Államoknak.
