A kormány dilemmája: betarthatók egyszerre a jóléti ígéretek és lehet eurónk?
Az európai uniós átlagnál jóval magasabb adósságfinanszírozás, az előző kormány öröksége és a Tisza jóléti ígéretei is nyomják a költségvetés kiadási oldalát. Eközben az euró bevezetéséhez szigorú fiskális politikára és folyamatosan csökkenő, lehetőleg jövőre már 6 százalék alá mérséklődő eredményszemléletű hiányra lenne szükség.
A Klasszis Podcast legújabb epizódjában a vagyonvisszaszerzés várható eredményeiről, az euró bevezetésének legfontosabb céldátumairól és a magyar gazdaság GDP-, illetve inflációs kilátásairól is beszélgettek ifj. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével.
A költségvetés legnagyobb terhei
A költségvetés legnagyobb problémáját jelenleg a magas adósságfinanszírozás jelenti, ami a GDP 3,9 százalékára rúg. Emellett az előző kormány örökségének fenntartása – a 14. havi nyugdíj, az édesanyák személyijövedelemadó-mentessége és az Otthon Start –, valamint a Tisza szociális ígéretei, köztük a minimálnyugdíj emelése és a minimálbéresek szja-jóváírása is terhelik a büdzsé kiadási oldalát.
A növekvő piaci bizalomból fakadóan a hozamfelárak csökkenése egyértelműen pozitív hatással bír a költségvetésre. A bevételi oldalon viszont egyelőre nagyon nehéz megmondani, hogy a vagyonvisszaszerzéstől mekkora összegeket remélhet a kormány.
Szűk keresztmetszet lehet a NAV
„A vagyonvisszaszerzés mértéke nagymértékben függ attól, hogy az állam milyen kapacitásokat tud erre a célra invesztálni. A szűk keresztmetszetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelentheti, amely az elmúlt 15 évben nem folytatott érdemben vagyonosodási vizsgálatokat” – fogalmazott ifj. Becsey Zsolt.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a vagyonadóval kapcsolatban egyelőre még inkább a kérdőjelek vannak többségben, a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának lakmuszpapírját pedig a jövő évi minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodás jelentheti.
Növekedési és eurókilátások
A GDP idén 1,6 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal bővülhet. Az euró bevezetése szempontjából a 2030 tavasza és 2031 tavasza közötti gazdasági mutatókra irányulhat a legnagyobb figyelem.
