Az Európai Unió Bíróságára kerül a Mol uniós jogszabálysértése
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mivel az nem lépett fel az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó tilalom megsértésével szemben – derül ki az Európai Bizottság közleményéből.
A Bizottság álláspontja szerint a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett, és ezáltal annak leányvállalatai felett is, még abban az esetben is, ha az érintett vállalatok magánjogi szervezetek. A Mol, illetve leányvállalatai által tanúsított magatartás ezért a magyar államnak tudható be. Magyarország így lehetővé tette bizonyos állami ellenőrzés alatt álló vállalatok számára, hogy megkerüljék az uniós jog szerinti kötelezettségeiket.
A Bizottság megítélése szerint a Mol megsértette az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó tilalmat. A Mol először az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján beruházó és állam közötti választottbírósági eljárást indított egy másik tagállammal szemben, majd a másik tagállammal szemben hozott, az uniós jogot sértő ítéletet követően egy harmadik országbeli bíróságot is felkért arra, hogy ismerje el és hajtsa végre az említett, a Mol számára kedvező ítéletet. Az uniós jog arra kötelezi a Molt, hogy ne igyekezzen érvényt szerezni az ítéletnek, mivel az ellentétes az uniós joggal.
A Bizottság 2025 decemberében felszólító levelet, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
A tagállamok benyújtották az utolsó kifizetési kérelmeiket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, és közzétették a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos információkat is. A 2026. szeptember 30-i határidőig minden uniós tagállam benyújtotta az Európai Bizottságnak az utolsó kifizetési kérelmét a NextGenerationEU központi eleme, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében. A tagállamok által az eszköz indulása óta benyújtott kérelmek így már lefedik a teljes, 360 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási és 213 milliárd eurós hitelkeretet.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtási időszaka 2026. augusztus 31-én ért véget, a tagállamoknak addigra kellett teljesíteniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben vállalt mérföldköveket és célokat. Ezzel zárul le azoknak a reformoknak és beruházásoknak az öt éve, amelyeket a Covid19-világjárványra, valamint a gazdasági és energetikai kihívásokra válaszul az EU támogatott és a tagállamok hajtottak végre.
A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos határozatait tartalmazó rendszeres csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiket. A Bizottság Magyarországra vonatkozóan többek között az alábbi ügyekben hozott határozatot: az autópálya-koncessziós szerződések odaítélése során az uniós szabályok betartása; a büntetőeljárás során a gyanúsítottak és a vádlottak költségmentességére vonatkozó uniós szabályok helyes átültetése; a nemzeti épületfelújítási terv tervezetének benyújtása; hatékony, arányos és elrettentő erővel bíró szankciók életbe léptetése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv által lefektetett szabályok megsértése esetére; valamint az uniós és EGT-országok államkötvényeiből származó kamatjövedelem diszkriminatív adóügyi megítélésének megszüntetése.
