Trump saját sírját ássa az iráni háborúval – már a republikánusok is lázadoznak
Egyre több vezető republikánus politikus igyekszik elhatárolódni az Egyesült Államok és Izrael által február végén indított iráni háborútól annak negatív gazdasági hatásai és a novemberi félidős választások miatt. Többen a hadműveletek azonnali befejezését követelik.
Ashley Hinson, a republikánusok szenátorjelöltje Iowában múlt pénteki sajtótájékoztatóján a háború azonnali leállítását követelte, hozzátéve, hogy „hihetetlenül frusztrált” az árak növekedése miatt. Mike Rogers michigani szenátorjelölt, aki kezdetben támogatta a beavatkozást, arról beszélt, hogy az „iráni háborúnak véget kell érnie” az árak csökkentése érdekében, és ideiglenes dízelexport-embargót követelt. Brinker Harding, aki Nebraskában indul egy kongresszusi helyért, szintén a háború mielőbbi lezárását sürgette. Jon Husted ohiói republikánus szenátor a háború lezárásának szükségességéről beszélt, és az energiaárak csökkentését tűzte ki célul.
Bár a háború elutasítottsága a republikánus oldalon is növekszik, a többség kerüli a nyílt konfliktust Donald Trumppal. Hinson és Husted nemmel szavazott azokra a kongresszusi határozattervezetekre, amelyek korlátozták volna Trumpot a háború folytatásában. Az előválasztások végével mégis nagyobb tér nyílt a kritikára. Carter Wrenn republikánus stratéga szerint néhányan kezdenek eltávolodni a elnöktől, és a szoros verseny előtt álló republikánusok számára a háború „nagy probléma”.
A CNN múlt héten közzétett felmérése szerint márciusban a republikánus szimpatizánsok 73 százaléka egyetértett azzal, ahogy Trump kezeli az iráni konfliktust, szeptemberben ez 60 százalékra csökkent. Összességében a megkérdezettek kétharmada véli úgy, hogy az Egyesült Államok nem nyeri meg a konfliktust, 70 százalék szerint a háború inkább árt az amerikai érdekeknek. Trump támogatottsága a februári 50 százalékról szeptember végére 37 százalékra esett.
Az amerikai Védelmi Minisztérium becslése szerint a hadműveletek eddig 43,6 milliárd dollárba kerültek. A Hormuzi-szorosban jelentős részben leállt a forgalom, ami az amerikai gazdaságot és fogyasztókat is sújtja. Az Amerikai Autómobil Szövetség adatai szerint múlt héten új éves csúcsra, 4,48 dollárra nőtt egy gallon benzin ára országos átlagban, a dízelé pedig 3,5 dollárról 6,5 dollárra drágult.
Trump márciusban még négy-öt hétre tette a műveleteket, ígéretét nem tudta tartani. A tűzszünet júliusban összeomlott, és a közelmúltban arról beszélt, hogy a háború aligha ér véget a novemberi választások előtt. Azt is mondta, hogy a választás nem befolyásolja a döntéseit. A hétvégén elutasította Irán legutóbbi tűzszüneti ajánlatát, fő célja állítása szerint továbbra is az, hogy megakadályozza az iszlamista köztársaság atomfegyverhez jutását. Irán szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok ellenjavaslattal válaszolt a tűzszüneti ajánlatára, amit az iráni kormány vizsgál.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint még befelé tartunk a háborúba, nem kifelé, és Trump nem tudja kezelni a politika kockázatait. Hozzátette: a válság mélyülését Európa és Magyarország is meg fogja érezni, például a benzinkutakon.
