A Mol nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével
A Mol-csoport közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével és álláspontjával. A társaság szerint a Horvátországgal fennálló jogvita rendezésének útja a jogerős választottbírósági ítélet végrehajtása és az annak alapján járó összeg megfizetése.
Horvátország a Mol-csoporttal állt perben, a nemzetközi választottbírósági eljárás pedig kártérítést ítélt meg a Mol javára, amely a horvát fél nemteljesítése miatt a kamatokkal és költségekkel együtt 286 millió dollárra emelkedett. A Mol jogértelmezése szerint ez a választottbírósági eljárás már jóval az Európai Bizottság által hivatkozott uniós jogvita és az annak alapjául szolgáló jogértelmezés kialakulása előtt megindult.
A Mol és Horvátország között több választottbírósági eljárás is lezajlott, amelyekben mindkét fél fellépett kezdeményező félként. Az eljárások minden esetben a Mol-nak adtak igazat.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mivel az nem lépett fel az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértésével szemben.
A Bizottság álláspontja szerint a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett, és ezáltal annak leányvállalatai felett is, még abban az esetben is, ha az érintett vállalatok magánjogi szervezetek. A Mol, illetve leányvállalatai által tanúsított magatartás ezért a magyar államnak tudható be. Magyarország így lehetővé tette bizonyos állami ellenőrzés alatt álló vállalatok számára, hogy megkerüljék az uniós jog szerinti kötelezettségeiket.
A Bizottság szerint a Mol megsértette az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó tilalmat: egyrészt az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján választottbírósági eljárást indított egy másik tagállammal szemben, másrészt a másik tagállammal szemben hozott, az uniós jogot sértő ítéletet követően egy harmadik országbeli bíróságot is felkért arra, hogy ismerje el és hajtsa végre az említett, a Mol számára kedvező ítéletet. Az uniós jog arra kötelezi a Mol-t, hogy ne igyekezzen érvényt szerezni az ítéletnek, mivel az ellentétes az uniós joggal.
A Bizottság 2025 decemberében felszólító levelet, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
