Trump nem tud mit tenni? A magas üzemanyagáron bukhat el a félidős választás
Kevesebb mint egy hónap múlva rendkívül fontos szavazást rendeznek az Egyesült Államokban: a november 3-i félidős választás alapjaiban ingathatja meg Donald Trump hatalmát, hiszen a republikánus többség elvesztése akár a képviselőházban, akár a szenátusban ellehetetlenítené az elnök terveinek végrehajtását.
A kékbe forduló törvényhozás nekifuthat annak is, hogy eltávolítsa hivatalából az adminisztráció egyes tagjait, így például az egészségügyi tárcát vezető Robert F. Kennedy Jr., valamint az igazságügyi miniszteri tisztséget ellátó Todd Blanche széke biztosan veszélyben lehet.
A legkönnyebben elmozdíthatónak Pete Hegseth tűnik, a védelmi miniszter saját pártján belül is megosztó figura, aki a rendkívül népszerűtlen, az amerikaiak mindössze 26 százaléka által támogatott iráni háború alatt irányítja a tárcát. Szeptember végén csak azért úszott meg egy erről szóló szavazást, mert Mike Johnson republikánus házelnök döntése szerint egy nappal korábban véget ért a kongresszusi munkarend, a képviselők pedig a választások előtt már nem térnek vissza Washingtonba.
Thomas Massie kentuckyi republikánus képviselő váratlanul kezdeményezte a szavazást, és több képviselőtársa szerint éppen a politikailag kényes voksolás elkerülése áll a korábbi távozás hátterében. A november 3-i voksolás így az elmúlt időszak egyik legfontosabb félidős választásának ígérkezik, ahol az elégedetlen választók a megélhetés drágulását és az üzemanyagok árának emelkedését verhetik le a republikánusokon.
Trump széke ugyan nem lesz veszélyben, az összes képviselőházi helyről, valamint több mint 30 szenátori székről döntő szavazáson az amerikaiak egyértelműen az elnök adminisztrációjának teljesítményére reflektálnak.
A Labor Day utáni időszak hagyományosan a kőkemény kampány kezdetét jelenti. Trump politikai akcióbizottságai a nyár nagy részében visszafogottak maradtak, majd néhány hét alatt mintegy 138 millió dollárnyi kampányköltést irányítottak át a kiélezett félidős versenyekre. A szeptemberi közvélemény-kutatások azonban nem a verseny szorosabbá válását, hanem további demokrata erősödést mutatnak.
Az Economist választási előrejelző modellje jelenleg 93 százalékra teszi annak esélyét, hogy a demokraták megszerzik a képviselőházi többséget, szemben a július közepi 77 százalékkal, és 238 demokrata, valamint 197 republikánus mandátummal számol. A szenátusban is javultak a demokrata kilátások: a két hónappal korábbi 45 százalékról 59 százalékra emelkedett a többség megszerzésének becsült esélye.
Az amerikai lakosság számára az egyik legjelentősebb probléma az üzemanyagárak emelkedése. Az elnöki munkáról alkotott véleményt vizsgálva a március végi és szeptember végi időszak között a Trumppal elégedetlen amerikaiak aránya egyértelműen nőtt, az üzemanyagárak kilengése azonban érdemben nem befolyásolta ezt.
Ha a demokraták erősödését hasonlítjuk össze az üzemanyagárak változásával, más tendencia rajzolódik ki: az Economist/YouGov eredményei arra utalnak, hogy a demokraták előnye az országos pártpreferenciát mérő felmérésekben eddig szorosan követte a benzinkutakon tapasztalható árváltozásokat, nagyjából kéthetes késéssel. Tavasszal és nyár elején a demokrata támogatottság még nem reagált az üzemanyagárak kilengésére, ez a kampány csúcsidőszakára egyértelműen megváltozott.
Azt Trump pártján belül is egyre inkább érzékelik, hogy a magasabb üzemanyagárak politikai problémát jelentenek. Erre utal, hogy republikánus kongresszusi képviselők nemrég sikertelenül megpróbálták elérni a benzinre kivetett szövetségi adó 2027-ig történő felfüggesztését, a kezdeményezés azonban szavazásig sem jutott el. Kevesebb mint egy hónappal a választások előtt már feltehetőleg késő érdemben lépni ezen a téren, az elégedetlen választók pedig az urnáknál elsősorban a negatívumokra fognak emlékezni.
