Tisztítótűz jöhet a gazdaságban, bombameglepetés lehet a jövő évi költségvetésben
A magyar gazdaság az idei első félévben 1,7 százalékkal bővült, ezzel maga mögött hagyta az elmúlt három és fél év stagnálását. A 3 százalék körül húzódó GDP-növekedési plafont ugyanakkor csak a cégek hatékonyságjavításával, nem pedig az európai uniós források beérkezésével lehet feljebb tolni.
Eközben már mindenki a célegyenesbe forduló 2027-es költségvetési tervezetre és az euró bevezetését is megalapozó hároméves konvergenciapályára figyel. A Klasszis Podcast legújabb epizódjának vendége Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt, aki szerint bombameglepetést is tartogathat a jövő évi büdzsé.
„Nem érdemes halogatni az ERM II-csatlakozást, amennyiben a kormány középtávú makrogazdasági terve elköteleződést mutat az euró bevezetése mellett” – erről beszélt Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy október eleji konferencián. Ez a jegybank jelenlegi prognózisa szerint 2029-ben történhet meg, ami a 2031-es döntést követően egy 2032. január 1-jei euróbevezetést tenne lehetővé.
Első lépésként a Tisza-kormány október 15-ig a Költségvetési Tanácsnak, majd a parlamentnek is benyújtja a 2027-es büdzsétervezetet, amiben akár egy bombameglepetés is elképzelhető.
„Azért nem mondom, hogy a nyakamat teszem rá, de elképzelhető, hogy a jövő évi eredményszemléletű hiánycél 4-essel fog kezdődni, az idei 7,5 százalék után” – mondta el Virovácz Péter a Klasszis Podcast legújabb epizódjában, hozzátéve, hogy az idei költségvetési deficit is meglepetést okozhat, és 7 százalékon alakulhat végül.
A jövő évi költségvetésnél már jóval kevesebb lesz a kibúvó. A központi büdzsé számára a kedvezőbb államadósság-finanszírozás jelentheti a legnagyobb mozgásteret a következő években.
„A 2030-ig terjedő időszakban egy 100 bázispontos hozamcsökkenéssel – az április 12-i választások utáni hónapokban 200 bázispontos csökkenésnél is jártunk már – a GDP fél százalékának megfelelő összeget lehet megtakarítani. Ennyit jelent, hogy a tízéves magyar állampapírt nem 6, hanem 5 százalékos kamat mellett bocsátjuk ki” – tette hozzá Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető elemzőjével arról is beszélgettek, hogy fordulópontot jelent-e a magyar gazdaságban az első félévben látott 1,7 százalékos növekedési ütem, mit várhatunk az európai uniós forrásoktól, mit jelent a politikai színezettől függetlenül sűrűn emlegetett gazdasági modellváltás, és nyílhat-e tér még idén további kamatcsökkentésre.
