Az IMF reformokat sürget a magyar gazdaság élénkítésére
A Nemzetközi Valutaalap delegációja szeptember 23-a és október 6-a között Magyarországon tartózkodott, hogy átfogó képet kapjon a magyar gazdaság helyzetéről. Az elkészült értékelésben több reformintézkedést javasolnak a kormány számára, amelyek szerintük a növekedés beindításához és az euróövezethez való csatlakozáshoz is hozzájárulhatnak.
Az IMF úgy fogalmaz, hogy Magyarország egyedülálló lehetőség előtt áll a gazdasága újjáélesztésére. A legnagyobb kihívások között említik a gyenge beruházási aktivitást, a bérek és a termelékenység közötti szakadékot, a kedvezőtlen globális környezetet, valamint az elöregedő népességet. Kiemelik a költségvetés helyzetét is: az államadósság növekszik, a hiány pedig a GDP 7-7,5 százaléka között alakulhat. A Pénzügyminisztérium 2026-os pótköltségvetésében hivatalosan 7,5 százalék szerepel.
A szervezet szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikai beavatkozásai visszafogták a versenyt és az innovációt. Ide sorolják a fogyasztóiár-korlátozásokat, a kamattámogatott hiteleket és a szektorspecifikus különadókat. Az IMF javasolja a vállalati hiteltámogatási programok fokozatos kivezetését, mivel ezek torzítják a hitelallokációt és gyengítik a monetáris politika hatását. A támogatott hitelek kedvezményezettjei jellemzően pénzügyileg stabil vállalatok. A kivezetéssel évente akár 300 milliárd forint, a GDP mintegy 0,3 százalékának megfelelő megtakarítás jelentkezhetne.
A kiadáscsökkentési intézkedések között említik a támogatott energiafogyasztás kedvezményes mennyiségi határainak csökkentését és annak jövedelmi helyzethez kötését, ami a rezsicsökkentés átalakítására utalhat.
Az IMF üdvözli a pazarló állami kiadások visszaszorítását, de több adóreformot is szükségesnek tart. Szerintük Magyarország adórendszere a legkevésbé progresszív az OECD-tagállamok közül, és kevesebb bevételt termel a szükségesnél. Kiemelik a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 9 százalékos társasági adókulcsot, miközben a 27 százalékos áfakulcs a legmagasabb a világon. Progresszívebb személyi jövedelemadózást javasolnak az alacsony keresetűek adókedvezményével, valamint a tőkejövedelmek magasabb adóztatását.
Az IMF szerint a bevételi és kiadási intézkedések kombinációja 2027-re a GDP 5 százaléka alá csökkentené a hiányt, amely 2029-re érheti el a 3 százalékos maastrichti kritériumot. Az euró bevezetésének ígérete önmagában nem helyettesítheti az átfogó reformokat. A szervezet idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, amely középtávon 2,5 százalékra gyorsulhat. Az infláció idén a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat, majd 2027-ben emelkedhet 3 százalék közelébe.
