Tompíthatják a kínai veszedelmet az európai autógyárak
Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos október 9-én jelentette be, hogy az Európai Unió és Kína fontos megállapodást kötött. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy a kínai gyártók a következő négy évben több mint a felével mérsékeljék a hibrid és plug-in hibrid autók uniós exportját. Az önkorlátozáson felül Peking engedményeket tesz egyes európai termékek vámjainál, és egyszerűsítheti a ritkaföldfémek, illetve az állandó mágnesek exportengedélyezését.
A Financial Times értesülése szerint a tervezett éves kínai kvóta 2027-ben mintegy 350 ezer autó lehet, majd évente 6 százalékkal emelkedhet. Ez lényegesen alacsonyabb a változatlan piaci trend alapján 2026-ra várt, hozzávetőleg 800 ezres kínai hibridimportnál. A megállapodás nem lép azonnal hatályba, a részletes végrehajtási feltételek és az uniós tagállamok jóváhagyása szükséges hozzá.
A kínai kormány közlése szerint az exportkvótának nem szabad kedvezőtlenebbnek lennie a más országoknak biztosított keretnél, és Peking fenntartja a Kereskedelmi Világszervezeten belüli jogorvoslat lehetőségét.
Az EU 2024-ben kiegészítő kiegyenlítő vámokat vezetett be a Kínában gyártott akkumulátoros elektromos autókra, a hibridek azonban nem estek automatikusan ezen intézkedések hatálya alá. A kínai plug-in hibridek uniós importja 2026-ban szeptemberig éves összevetésben 86 százalékkal emelkedett, miközben az árak körülbelül 20 százalékkal csökkentek. A kínai import részesedése az uniós pluginhibrid-piacon 2024-ben még 2 százalék körül volt, 2026 első felére viszont elérte a 25 százalékot.
A hibridimport korlátozása részleges védelmet nyújt az európai gyártóknak. Nagy kérdés, hogy a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz a megállapodás által biztosított években újjá tudja-e szervezni a működését, és versenyképesebb, megfizethetőbb modellekkel tud-e piacra lépni.
Magyarország helyzete különösen érdekes, mert az európai autóipar hagyományos szereplői és a kínai vállalatok is jelentős gyártókapacitásokat építenek vagy működtetnek az országban. A megállapodás nem érinti a belső piacon gyártott járműveket, így a BYD szegedi gyárában készülő autók nem esnek korlátozás alá. A BMW 2026 szeptemberében három műszakra állt át az elektromos iX3 gyártásában, a gyárban addigra 50 ezer iX3 készült el, az új modellre Európa-szerte 100 ezer megrendelés érkezett. Hasonló folyamatok indulhatnak a Mercedes-Benz kecskeméti gyáránál is, ahol az új elektromos modellekre 2027-re is átnyúlnak a megrendelések. Az Audi győri üzemének jövője a konszernen belül sziklaszilárd, a fókusz az új generációs elektromos hajtások gyártásának tökéletesítésén és a belső égésű, valamint hibrid modellek rugalmas gyártásán van.
