Magyar Péter és Zelenszkij ismét találkozhat, de az ukrajnai csúcs még várat magára
Hétfőn az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást, amelyet az ukrán elnök alá is írt. A döntés megnyitja az utat az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak második és harmadik fejezetcsoportjának megnyitása előtt, miután a magyar kormány – a júniusihoz hasonlóan – nem gördít akadályt a folyamat elé.
A törvény értelmében az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol valamely őshonos nép vagy az EU hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbség nyelvén oktató osztályok működnek, garantálják az adott nyelv használatának jogát az államnyelv mellett az oktatás során, valamint a tanulók és az oktatási folyamat más résztvevői közötti kommunikációban az intézmény épületében és területén. Azok az iskolák, ahol a tanulók több mint 50 százaléka valamely, az EU-ban hivatalos nyelvnek számító nemzeti kisebbségi nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphatnak.
A törvény elfogadását közös nyilatkozatban üdvözölte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is, és szorgalmazták annak mielőbbi hiánytalan bevezetését és alkalmazását. Örömét fejezte ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is, kiemelve, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van.
Mindeközben továbbra is várat magára a magyar miniszterelnök ukrajnai látogatása és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett csúcstalálkozó. Magyar Péter legutóbb június 18-án, a brüsszeli EU-csúcson találkozott röviden az ukrán elnökkel, majd július elején az ankarai NATO-csúcson folytattak megbeszélést. Akkor abban állapodtak meg, hogy a közeli jövőben Budapesten vagy Kijevben találkoznak, majd együtt Kárpátaljára, Beregszászba utaznak.
Augusztus 20-án az ukrán elnök köszöntőlevelében meghívta Ukrajnába Magyar Pétert, azonban továbbra is ragaszkodott az ukrán fővároshoz. Időpont egyelőre nem született. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint diplomáciai szempontból egy más országbeli helyszínre a magyar miniszterelnök nem igazán tehet javaslatot, az ukránok pedig nem zárkóznak el Beregszász elől, de elsőként Kijevben szeretnének találkozni. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő ezzel egybehangzóan azt mondta, a helyszín egyértelműen valamelyik főváros lehet, és a magyar kormánynak nem kellene erőltetnie a beregszászi helyszínt.
Magyar Péter legközelebb az e heti brüsszeli EU-csúcson találkozhat Zelenszkijjel, erről a magyar miniszterelnök egy finn lapnak adott interjúban beszélt. Az egyeztetés a csúcs második napján, pénteken kerülhet sorra.
Szent-Iványi István az ukrajnai találkozó csúszásának elsődleges okaként nem a helyszín körüli nézetkülönbséget jelölte meg, hanem azt, hogy váratott magára a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól kötött júniusi megállapodás ukrán törvénykezésbe való átültetése. Ez az akadály hétfőn hárult el.
A magyar miniszterelnök a finn lapnak arról is beszélt, hogy apró lépésekben kívánja helyreállítani a bizalmat Ukrajnával, ennek fontos állomása lehet a Zelenszkijjel tervezett csúcstalálkozó, akár Kijevben, akár Budapesten. Szent-Iványi István szerint egy csúcstalálkozónak mindig van szimbolikus jelentősége, mert kifejezi, hogy a két ország között jó vagy fontos kapcsolat van, és véleménye szerint a találkozóra hamarosan sor kerülhet, ami lökést adhat a kétoldalú kapcsolatoknak.
A mostani törvény elfogadása ellenére továbbra is maradtak feszültséggócok a magyar-ukrán viszonyban. A magyar kormány a magyar érdekekre hivatkozva ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, elutasítja a fegyverszállítmányok Magyarországon keresztüli továbbítását. Szeptemberben továbbá feszültségek jelentkeztek a Magyarországra tervezett ukrán olajtárolók ügye és a Kárpáti Nyolcak alakuló ülése körüli zavarok miatt, amelynek nyomán éles szóváltás alakult ki a közösségi médiában a magyar miniszterelnök és az ukrán külügyminiszter között.
