Kellenének a külföldi dolgozók, mert a munkaerő-tartalék csak virtuális
Idén 35 ezer külföldi dolgozhat Magyarországon, de a cégek messze nem használták ki a kvótát. A munkáltatói szervezetek szerint tarthatatlan a jövő évre tervezett 14 százalékos minimálbéremelés, és még a két számjegyű béremelést is túlzottnak tartják az elmúlt évek, valamint az idei gazdasági teljesítmény tükrében. Az infláció sem indokolja a további erőltetett béremelést, mivel az jelenleg 2 százalék alatti Magyarországon.
„Van egy 3 éves bérmegállapodás, amelynek utolsó évében 14 százalékkal kellene emelni a minimálbért. Csakhogy a korábban kötött béralku egy dinamikus gazdasági növekedésre lett alapozva. Ehhez képest a magyar gazdaság 2023 és 2025 között gyakorlatilag nem növekedett, a GDP ebben az időszakban összesen 0,2 százalékkal még csökkent is. Miközben a gazdaság stagnált, a reálbérek jelentősen emelkedtek. Ilyen helyzetben 2027-re nem reális a két számjegyű béremelés” – mondta Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, a Continental magyarországi HR-vezetője.
A szakember szerint a béremelések jelentős részét a vállalatok a saját jövedelmezőségük terhére finanszírozták, ami hosszú távon nem fenntartható, különösen a kis- és középvállalati szférában. A minimálbér emelése ráadásul nem csak a minimálbéreseket érinti: a vállalatoknak meg kell őrizniük a munkakörök közötti bérkülönbségeket, ezért az emelés továbbgyűrűzik az alsó bérsávok jelentős részére, akár egymillió munkavállalót is érintve.
A minimálbérről szóló vitát Kalmár szerint nem lehet elszakítani a kormány tervezett személyijövedelemadó-csökkentési programjától sem. Ha valóban 15-ről 9 százalékra menne le a minimálbért terhelő szja, érdemes lenne kombinálni a béremeléssel, mert így a szociális szempontok is érvényesülhetnének az alacsonyabb jövedelműeknél.
Elbocsátás helyett sok cég még kevesebb munka mellett is megtartja dolgozóit, megjelent a kapun belüli munkanélküliség abban a reményben, hogy a gazdasági fellendüléskor szükség lesz ezekre az emberekre. Más vállalatok önkéntes létszámstopot vezettek be: aki nyugdíjba megy vagy távozik, a helyére nem vesznek fel senkit, a feladatokat szétosztják.
„A munkanélküliségi ráta enyhe emelkedése ellenére a vállalatok többsége nem érzékeli azt, hogy a munkaerőhiány érdemben enyhülne. Ennek egyik oka, hogy ma már elsősorban nem mennyiségi, hanem strukturális problémáról beszélünk, a másik, hogy a munkaképes korú lakosság évente közel 1 százalékkal csökken” – mondta Kalmár Ákos.
A szakember szerint a gyakran emlegetett 200-300 ezer fős munkaerőpiaci tartalék csak virtuális: nem igaz, hogy ennyi ember munkába kívánna lépni, földrajzilag elérhető számukra egy nyitott pozíció, amit képesek és szándékoznak betölteni. Nem az a kérdés, hány ember szerepel a statisztikákban, hanem az, hogy egy adott állás és egy adott munkavállaló reálisan egymásra találhat-e.
„A külföldi munkaerőstop okoz problémát. Fontos a magyar munkaerő védelme, de van olyan régió, ahol a cégek évek óta nem találnak elegendő magyar munkaerőt. Nemcsak, hogy nem áll szemben a magyar dolgozó a külföldivel, de a külföldi nélkül lehet, hogy egyes területeken nem lesznek egy idő után magyar munkahelyek” – összegzett Kalmár Ákos.
A nehezen betölthető pozíciók különösen a termelésben, a feldolgozóiparban, az autóiparban, az építőiparban, valamint a szakképzettséget igénylő fizikai munkakörökben jelentkeznek. A magyar munkaerő napi ingázási határa 50 kilométer, ennél többet az emberek nem hajlandóak vagy nem tudnak utazni a munkáért. A távmunka vagy hibrid munkavégzés csak bizonyos munkakörökben jelent valódi megoldást, termelési vagy műszakos munkakör esetében nem.
„Egy vállalat nem különálló munkakörökből, hanem egymásra épülő értékláncokból áll. Ha egy gyártósoron vagy logisztikai folyamatban munkaerőhiány alakul ki, annak hatása nem áll meg az adott munkakörnél. Ebben az értelemben a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása sok esetben nem a magyar munkahelyek helyettesítését jelenti, hanem éppen azok megőrzését segíti elő” – zárta gondolatait Kalmár Ákos.
A Szociális és Családügyi Minisztérium korábban azt közölte, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó korlátozások – így például a kvóta, a negatív lista vagy az országlista – felülvizsgálata napirenden van, a jövő évi tervek a jogszabályi környezet revíziója után lesznek meghatározva. A jövő évi bérekről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán döntenek majd, a legvalószínűbb, hogy a III. negyedévi GDP-adatok megjelenése után ülnek újra tárgyalóasztalhoz a felek.
