Egy atomháborúnál is nagyobb kárt okozhat az AI, ha rossz kezekbe kerül
A Lancet egészségügyi szaklap 35 tudósból álló bizottsága a berlini Világegészségügyi Csúcstalálkozón mutatta be globális kockázatelemzését, amely a következő évtizedek emberiségre leselkedő veszélyeit veszi sorra. Az elemzés szerint a mesterséges intelligencia rosszindulatú alkalmazása és egy atomháború az a két forgatókönyv, amely akár az emberiség fennmaradását is veszélyeztetheti, és bár mindkettő valószínűsége alacsony, a kutatók szerint komolyan számolni kell velük.
A bizottság elsősorban azokra a fenyegetésekre összpontosított, amelyek az emberek egészségére jelenthetnek veszélyt ebben az évszázadban, és amelyek politikai döntésekkel elháríthatók. A meteorbecsapódás vagy a szupervulkán-kitörés lehetőségét ezért eleve kizárták a vizsgálódás köréből. Összesen 17 nagyobb, összefüggő kockázati tényezőt azonosítottak, és megvizsgálták, hogy ezek mennyi egészségben eltöltött évet vehetnek el az emberektől. A klímaváltozás mellett a jövedelmi egyenlőtlenségek, az elhízás, a gyermekkori alultápláltság, a háborúk, a járványok és az alacsony iskolázottság is szerepel azon veszélyek között, amelyek egyenként is nagyobb hatással lehetnek az emberiségre, mint a koronavírus-járvány volt az elmúlt évek során.
A tudósok arra számítanak, hogy a születéskor várható élettartam 2100-ig emelkedni fog, az egészségben eltöltött évek száma azonban lassabban növekedhet, mivel az elhízás, a magas vérnyomás és a klímaváltozás következményei egyre több embert érintenek majd. A szakértők különösen aggasztónak nevezték Oroszország nukleáris doktrínájának 2024-es változását, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök már kritikus fenyegetés esetén is atomfegyverrel válaszolhat. Egy atomháború esetén a légkörbe kerülő részecskék nukleáris telet okozhatnának, a mezőgazdaság évekre visszaesne, az ellátási láncok összeomlanának, és az élelmiszer-ellátás az egész bolygón akadályokba ütközne.
A mesterséges intelligencia kockázatait az elemzés három típusba sorolja: a biológiai fegyverek készítésének elősegítése, a kritikus infrastruktúra – például egészségügyi, katonai vagy pénzügyi intézmények – elleni támadások, valamint az emberi kontroll megszűnése. Mivel a fejlesztés többnyire magánvállalkozások kezében van, a kormányok eddig csak követni tudták a fejlődést a szabályozásokkal, megelőző szerepük kevésbé jelentős. A szerzők mindezek ellenére a mesterséges intelligencia drámai mértékű terjedését és fejlődését nagyobb kockázatnak látják a nukleáris háborúnál, ugyanakkor hozzáteszik, hogy az AI az egészségügy fejlesztésében is hatékonyan használható.
A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy globális katasztrófa esetén a különböző térségek népességei egyenlőtlen mértékben viselik annak terheit. A magasabb jövedelmű régiókban az elhízás és a mentális egészség romlása számít nagyobb kockázatnak, az alacsonyabb jövedelmű régiókban pedig az iskolázottság hiánya okozhat súlyosabb problémákat. A mélyszegénységben élők száma az évszázad végéig növekedni fog, különösen a szubszaharai térség népességének meredek növekedése miatt. Jelenleg minden hatodik ember él Afrika szubszaharai részén, ez az arány azonban az évszázad végére 36,7 százalékra nőhet, és az éghajlati előrejelzések szerint ezt a területet érintheti legnagyobb mértékben a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedése.
A népességi előrejelzések szerint a Föld népessége 9 milliárd 510 millió fővel tetőzik, mindössze 38 év múlva, ezt követően lassú csökkenésnek indul. 2100-ra jelentősen átalakul a legnépesebb országok köre: a Kongói Demokratikus Köztársaság több mint 430 millió lakójával a világ öt legnépesebb országának egyike lehet, és többen élhetnek ott, mint az Egyesült Államokban, miközben Dél-Korea és Tajvan népessége kevesebb mint a felére csökkenhet. A tudósok fontosnak tartják, hogy a vázolt problémákat önállóan egyik ország kormánya sem képes ellensúlyozni, országos szinten viszont hasznos lehet a társadalmi felzárkóztatásra, a válságálló élelmiszer-ellátásra és a gyors, hatékony, megfizethető egészségügyi ellátásra való törekvés, valamint egy cselekvési terv gyors társadalmi és demográfiai változások esetére.
