Vérengzések az ázsiai tőzsdéken, Európa sem ússza meg sértetlenül
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2,26 pontos emelkedéssel, 143 487,34 ponton nyitott csütörtökön, ami gyakorlatilag megegyezik a szerdai záró értékkel. A hazai tőzsde jó nyitása ellenére a nemzetközi piacokon sötét fellegek gyülekeznek.
Csökkenő indexekkel indult a kereskedés Európa vezető részvénypiacain, miután az Egyesült Államokban a vártnál magasabb szeptemberi inflációs adat, valamint a mesterséges intelligencia szektor finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmak világszerte erőteljes technológiai részvényeladásokat váltottak ki. A páneurópai STOXX 600 index 0,39 százalékos csökkenéssel kezdte a napot, az euróövezeti Euro Stoxx 50 index pedig 1,04 százalékkal került lejjebb. Londonban a FTSE 100 index 0,05 százalékos mínuszban nyitott, Frankfurtban a DAX 0,61 százalékkal, Párizsban a CAC 40 index 0,20 százalékkal gyengült. A milánói FTSE MIB 0,98 százalékos esést mutatott, míg a madridi IBEX 35 index 0,19 százalékkal került az előző napi záróértéke alá.
A befektetői hangulatot elsősorban a technológiai és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok részvényeinek globális eladási hulláma terhelte. A figyelem középpontjába a félvezetőipar, az adatközpontok és a mesterséges intelligencia infrastruktúrájához kapcsolódó cégek kerültek. A piacok attól tartanak, hogy a vártnál magasabb amerikai infláció miatt a Federal Reserve a korábban feltételezettnél hosszabb ideig tarthat fenn magas kamatszintet, ami növeli a növekedési és technológiai vállalatok finanszírozási költségeit.
A vállalati hírek közül pozitív fogadtatásra talált az Ericsson negyedéves jelentése, amely a mobilhálózati berendezések iránti erős keresletnek köszönhetően a várakozásokat meghaladó eredményről számolt be. A Pernod Ricard a becsültnél kisebb forgalomcsökkenést jelentett, miközben az indiai piac ellensúlyozta az amerikai és kínai kereslet gyengeségét. Ezzel szemben a Nordea Bank eredménye elmaradt az elemzői várakozásoktól.
Az árupiacokon korrekció bontakozott ki az energiahordozóknál. Az amerikai WTI nyersolaj hordónkénti ára 94,19 dolláron állt, ami 0,95 százalékos csökkenésnek felel meg, az északi-tengeri Brent olaj jegyzése pedig 104,55 dollárra süllyedt, 1,42 százalékkal az előző szint alá. Az európai földgáz ára 85,44 eurón állt megawattóránként, ami 1,95 százalékos visszaesést jelentett. A piacokon ugyanakkor továbbra is figyelemmel kísérik a Hormuzi-szoros térségében kialakult biztonsági kockázatokat és az esetleges ellátási fennakadásokat.
A nemesfémek piacán emelkedett az arany ára, amely unciánként 4134,79 dollárra nőtt. A spot arany jegyzése így 0,72 százalékkal haladta meg az előző napi szintet, amit a fokozódó kockázatkerülés és a csökkenő amerikai kötvényhozamok is támogattak. A devizapiacon gyengült az amerikai fizetőeszköz: a dollárindex 102,15 pontra mérséklődött, ami 0,39 százalékos csökkenésnek felel meg. Az euró erősödött a dollárral szemben, az árfolyam 1,1206-ra emelkedett, 0,48 százalékkal meghaladva az előző jegyzést.
Gyengültek az indexek az ázsiai tőzsdéken is. A térség irányadó tőzsdéjén, a tokióin 4,77 százalékkal 64 510 pontra esett a vezető Nikkei225 index, a részvények szélesebb körét felölelő Topix mutató 1,51 százalékkal süllyedt. Az ausztrál tőzsde 0,09 százalék, a szöuli 7,57 százalék, a tajpeji pedig 3,41 százalék gyengüléssel fejezte be a napot. A dél-koreai értéktőzsdén az irányadó Kospi index napközben több mint 8 százalékot esett a technológiai részvények eladási hulláma nyomán, emiatt 20 percre felfüggesztették a teljes piacra a kereskedést. A piacüzemeltető az idén kilencedik alkalommal alkalmazta ezt az intézkedést. A térségben még nyitva tartó tőzsdék közül a sanghaji 1,64 százalék, a hongkongi 1,45 százalék mínuszt jelzett.
