Trump és Zelenszkij viszonya mélypontra zuhant – korlátozták az ukránok Starshield-hozzáférését
Néhány nap alatt szinte példátlan mélypontra zuhant Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszonya. Október elején az amerikaiak új tűzszüneti, illetve békejavaslatról kezdtek tárgyalni a szembenálló felekkel, majd Trump október 9-én nagy sikerként jelentette be, hogy a háború kezdete óta fennálló amerikai szankciókat enyhítve orosz dízelt vásárol az Egyesült Államok – igaz, a fogyasztásához képest elenyésző mennyiséget. Október 11-én az amerikai elnök újabb bejelentést tett: Oroszország és Ukrajna megállapodott egy energetikai tűzszünetben. Mindkét fél gyakorlatilag azt közölte, hogy erről most hall először; Trump később úgy fogalmazott, hogy azért volt tűzszünet, „mert én azt mondtam”. Az ukránok néhány napra felfüggesztették az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, majd október 15-én újra csapást mértek a rjazanyi finomítóra.
Közben Trump és Zelenszkij egyre keményebb dolgokat mondott egymásról: az ukrán elnök Ukrajna elárulásaként értékelte a dízelüzletet, amelyet Putyinnak adott „születésnapi ajándék”-nak nevezett, és egy interjúban arról beszélt, hogy Trump szereti az önkényurakat. Trump először azt mondta, Zelenszkij a béke akadálya, majd arra utalt, hogy elnökválasztást kellene kiírni Ukrajnában. Elemzők szerint a fordulat leginkább a magas üzemanyagárral és a közelgő félidős választásokkal függ össze.
A szócsatánál súlyosabb lépések is történtek. Az ukránok azt állították, hogy az Egyesült Államok október 12-én nem értesítette őket előre a Kijevre kilőtt orosz ballisztikus rakéták indításáról, ami néhány percnyi plusz felkészülési lehetőséget biztosított volna a légvédelemnek. Amerikai részről tagadták, hogy felfüggesztették volna a hírszerzési információk megosztását. Szerdán ukrán oldalról közölték, hogy a SpaceX korlátozta a hozzáférésüket a Starlink katonai változatához, a Starshieldhez: minden olyan terminált letiltottak a kapcsolódásról, amely 160 kilométer per óránál nagyobb sebességgel mozgott, emellett az egész rendszer használatát korlátozták, és az adatátviteli sebesség érezhetően lecsökkent.
„Nagy hiba… Ez a döntés rengeteg emberveszteséget fog magával hozni” – mondta Zelenszkij. A korlátozások ellehetetlenítették az ukrán elfogó- és kis, illetve közepes hatótávolságú öngyilkos drónok nagy részének működését, valamint a frontvonalbeli egységek és a parancsnokságok közötti kommunikációt is jelentősen megnehezítették. „Miután bejelentették, hogy gondok vannak a Starlink-kapcsolattal, azonnal valóban volt negatív hatása. Rögtön megéreztük” – mondta a Reutersnek egy ukrán tüzéregység katonája, hozzátéve, hogy a főhadiszállással és a közvetlen parancsnoksággal is problémássá vált a kapcsolattartásuk.
Arra, hogy ki hozta meg a döntést, Elon Musk, a SpaceX vezére és főtulajdonosa azt közölte, hogy a Starshield rendszerei az amerikai kormány tulajdonában és irányítása alatt állnak, bármilyen korlátozásról az amerikai haderő és végső soron az Egyesült Államok elnöke dönt. A Reuters két amerikai és egy nyugati tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy a Fehér Házból jött az utasítás, azt azonban nem tudták megmondani, pontosan ki hozta meg a döntést. Trump pénteken úgy nyilatkozott, hogy sem ő, sem Musk nem felelős a történtekért, és nem az Egyesült Államok korlátozta az ukránok hozzáférését. Azt nem mondta el, akkor mi történhetett.
Az eset rávilágít, hogy az új technológiai eszközök a lehetőségek mellett komoly kitettségeket is teremtenek: elég volt néhány beállítást megváltoztatni egy szoftverben, és több ezer kilométerrel arrébb egy háború erőviszonyai másodpercek alatt megváltoztak. Az sem teljesen világos, hogy a lépést az amerikai katonai és/vagy politikai vezetés, vagy egy magánvállalkozó tette-e meg.
