Szombaton ismét tüntetések várhatók Franciaországban
Franciaországban több mint egy hónapja tartanak a megmozdulások. A szeptember 21-én a Párizs környéki Créteil-ben, a Lycée Antoine-de-Saint-Exupéry középiskolában indult diáktiltakozásokat követően országos demonstrációs hullám alakult ki, amelyet számos társadalmi csoport, szakszervezet, mezőgazdasági dolgozó és a sárgamellényesek mozgalma is támogat.
A tiltakozások középpontjában az oktatás forrás- és létszámhiánya mellett a magas üzemanyagárak, a megélhetési költségek és a közszolgáltatások romló állapota áll. A megmozdulások Párizs mellett Lyonra, Marseille-re és Lille-re is átterjedtek.
Erőszakos csoportok és fosztogatások
Október 17-én a szervezők becslései szerint mintegy 800 ezren vonultak utcára, a hatóságok 250-300 ezer tüntetőre készültek. A békés tüntetők közé fekete ruhás, szervezett anarchista csoportok vegyültek, akik engedélyezett útvonalakon kívül mozogtak. Marseille-ben több tucat üzletet fosztottak ki, Limoges-ban felgyújtották a 143 éves városházát, amely nagyrészt megsemmisült.
Emmanuel Macron francia elnök október 18-án este tízperces beszédet intézett a néphez, amelyben „dühöt és szégyent” említett, és határozott fellépést ígért a városok védelmében. Hétfőn este több nagyvárosban kijárási korlátozásokat vezettek be. Párizsban Patrice Faure rendőrfőnök egyes kerületekben este 8 és reggel 6 óra között betiltotta a gyülekezést, egy szűkebb körzetben pedig este 11-től reggel 6-ig kijárási tilalmat rendelt el, amely a République térre és a Les Halles bevásárlóközpont környékére is vonatkozik.
Politikai háttér és gazdasági nehézségek
A tüntetésekhez a radikális baloldali, Jean-Luc Mélenchon által alapított Lázadó Franciaország is csatlakozott. A hatóságok nem mérték fel megfelelően a helyzetet, a rendőrség nem tudta megvédeni az intézményeket és az üzleteket – mondta Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint a rendőrség jogi eszközei sem elegendőek az erőszakos csoportok elleni fellépéshez.
A francia háztartásokat elsősorban a közlekedés állapota, a magas élelmiszer- és üzemanyagárak, valamint a lakhatási költségek aggasztják. A dízel literenkénti ára egyes kutakon elérte a 2,82 eurót. A francia GDP-növekedés 2023 óta csökken, az idei első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent, a másodikban stagnált. A munkanélküliségi ráta 8,3 százalékra nőtt. A francia államadósság a GDP arányában 119 százalékra emelkedett, ami az Európai Unióban a harmadik legmagasabb arány. A tízéves francia kötvényhozamok az év eleji 3,4 százalékról október 20-án 4,9 százalék fölé emelkedtek.
Fejérdy Gergely szerint a francia államnak nincs pénze arra, hogy teljesítse a tüntetők követeléseit. A legutóbbi napokban a városokban több mint egymilliárd eurós kár keletkezett, amelynek helyreállításához a biztosítók és magánszemélyek mellett az államnak is hozzá kell járulnia. A törvényhozásban jelenleg a 2027-es költségvetési vitája zajlik.
Marine Le Pen esélyei
Emmanuel Macron második elnöki ciklusából hat hónap van hátra a jövő áprilisi elnökválasztás első fordulójáig, amelyen a francia törvények szerint nem indulhat. A 2026 szeptemberi szenátusi választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés megszerezte az önálló frakcióalapítás jogát. Fejérdy Gergely szerint Le Pen kedvező helyzetből készülhet a megmérettetésre, győzelme azonban attól függ, hogy a megosztott mérsékelt és centrista tábor képes lesz-e közös alternatívát felmutatni. A kutató nem tartja kizártnak, hogy jövő májusban a Nemzeti Tömörülés adja Franciaország új elnökét. Október 24-re újabb tüntetéseket szerveznek a francia nagyvárosokban.
