Visszatér az állami támogatás a lakástakarékoknál
Nyolc évvel az után, hogy 2018 októberében megszűnt a lakás-takarékpénztári termékek után járó 30 százalékos állami támogatás, a kormány bejelentette: 2027-től a Wekerle Plusz program keretében ismét állami hozzájárulás jár a lakáscélú megtakarításokhoz. A program a korábbi Otthon Start lakáshitel-konstrukciót váltja fel, második pilléreként pedig a támogatott lakástakarék-rendszert vezetik be azok számára, akik 5 vagy 10 éves futamidőre vállalnak rendszeres megtakarítást.
Az új állami kiegészítés mértéke sávosan változik: az első öt évben a havi befizetések 10 százalékát teszi hozzá az állam, a hatodiktól a tizedik évig pedig 20 százalékra emelkedik a támogatás. A támogatási arány elmarad a 2018 előtti 30 százaléktól, a hosszú távon takarékoskodók számára a maximálisan elérhető állami támogatás azonban akár 1,8 millió forint is lehet.
A szektort jelenleg három szereplő alkotja. A legnagyobb a Fundamenta-Lakáskassza, amelynek mérlegfőösszege 2025 végén meghaladta a 645 milliárd forintot, lakossági betétállománya pedig több mint 527 milliárd forint volt. Ezt követi az OTP Lakástakarékpénztár közel 428 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 281 milliárd forintos betétállománnyal, míg az Erste Lakástakarékpénztár 130 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 113 milliárd forintos betétállománnyal a legkisebb piaci szereplő. A negyedik pénztár, az Aegon 2019 őszén átadta állományát az Erstének.
Az OTP Bank a bejelentésre reagálva közölte: üdvözli az új, államilag támogatott lakástakarék-konstrukciót, mivel maga is kiemelten fontosnak tartja a lakáscélú megtakarítások ösztönzését. Részletes tájékoztatást az új lehetőségről és annak termékkínálatba illesztéséről csak a jogszabály kihirdetése után ad. A pénztár a korábbi támogatott konstrukció kivezetése után, 2023-tól saját konstrukciót kínál, amelyet évente több tízezer új szerződő vesz igénybe. A jelenleg elérhető 10 éves futamidejű konstrukcióban az átlagos havi betét nagyjából 30 ezer forint, a szerződéses összeg csaknem 8 millió forint, ami magába foglalja a hozzá igényelhető lakáskölcsönt is.
A lakástakarékban összegyűlt tőke, a bónuszok és az állami támogatás lakáscélra fordítható: új vagy használt lakóingatlan vásárlására és építésére, meglévő lakás felújítására, korszerűsítésére és bővítésére, valamint lakáshitelek előtörlesztésére vagy végtörlesztésére. A korábbi jogszabály-módosítások óta üdülők, hétvégi házak vásárlására, építésére vagy felújítására is felhasználható a megtakarítás, kedvezményezettként pedig hozzátartozó is megadható, így a gyerek, unoka, szülő, nagyszülő, házastárs és testvér ingatlancéljaira is fordítható az összeg.
A támogatás várhatóan csak az új szerződéseket érinti majd 2027-től, ezért érdemes mérlegelni a mostani szerződéskötést. Az OTP tapasztalatai szerint az ügyfelek kisebb hányada él a konstrukcióba épített hitellehetőséggel, a megtakarítást a legtöbben lakásfelújításra, lakáshitel-törlesztésre és lakásvásárlásra fordítják.
A lakástakarékok támogatásának megszüntetésekor a kormány azzal érvelt, hogy a rendszer túl drága és nem maradt rá elegendő költségvetési forrás. A számok szerint 2018-ban az állam több mint 70 milliárd forintot költött a lakástakarékok támogatására. A támogatás leállt, a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) állami támogatása viszont megmaradt, vagyis a szabályozás a lakáscélra takarékoskodókat a NOK-ok felé igyekezett terelni, ahol akár 4,5 millió forintos állami támogatás is elérhető volt. A NOK-ok iránt azonban csekély volt az érdeklődés: az első, 2018-ban indult csoportba 180-an, a 2019-ben alakult másodikba 134-en léptek be. A konstrukció működése a korábbi fogyasztói csoportokéhoz hasonlított, ahol a tagok pénzét közös csoportba gyűjtötték, és sorsolás vagy licit döntötte el, ki juthat előbb ingatlanhoz, betétbiztosítási garancia nélkül.
