Jelentősen csökkent az Ausztriában dolgozó magyarok száma
Szeptemberben 2181 fővel esett vissza a határ nyugati oldalán hagyományos munkaszerződéssel dolgozó magyarok száma augusztushoz képest, így 131 217-en voltak alkalmazásban – derült ki az osztrák foglalkoztatási hivatal, az AMS országos adataiból. Ez 1,63 százalékos csökkenést jelentett az egy hónappal korábban mért 133 398-hoz képest. Egy évvel korábban, augusztusról szeptemberre ennél enyhébb volt a visszaesés, akkor a magasabb bázis ellenére is csak 1,02 százalékkal csökkent az osztrák munkaerőpiacon szerepet kapó magyarok száma.
A hivatal azoknak a magyaroknak a számát is közzétette, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát: szabadúszó szerződéssel 182 fő, részmunkaidőben 6287 fő, részmunkaidős szabadúszó szerződéssel 273 fő, önfoglalkoztatóként pedig 9925 fő dolgozott. Utóbbi esetében a legfrissebb adat augusztusi. Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2026 szeptemberében az előző hónaphoz képest tovább csökkent az Ausztriában dolgozó magyarok száma, hiszen a hagyományostól eltérő jogi helyzetben munkát vállalók esetében szintén minden kategóriában visszaesés mutatkozott – így összességében ismét 150 ezernél kevesebb magyar kapott állást Ausztriában.
Az osztrák munkanélküliség éves szinten nőtt
Az osztrák munkaerőpiacon szeptemberben éves összevetésben nőtt a munkanélküliség, és 306 624 állástalant tartottak számon, 2,5 százalékkal, azaz mintegy 7,4 ezer fővel többet, mint az előző év azonos időszakában. Augusztushoz képest ugyanakkor enyhe javulás tapasztalható, a nyár utolsó hónapjában még 311 448 fő volt állástalan. A munkanélküliségi ráta éves összevetésben 0,1 százalékponttal, 7,1 százalékra emelkedett, miközben a foglalkoztatottak száma mintegy 8 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit.
A szezonalitás és a szűkülő turisztikai piac áll a háttérben
A kint dolgozó magyarok esetében a szezonalitás alapvetően meghatározó tényező, mivel jelentős hányaduk a vendéglátásban, a turizmusban vagy a kereskedelemben dolgozik, azaz szezonálisan ingadozó munkaerőigényű szektorokban. Ősszel, a téli síszezon kezdete előtt több vendéglátóhely visszafogott kapacitással működik, így a szezonális szerződéssel foglalkoztatottak egy részének munkaviszonya is véget érhet, különösen azoknál, akiknek nincs folyamatos szerződésük.
A turizmusban nemcsak az idényváltás jelenthet problémát, hanem az is, hogy az elmúlt években jelentősen beszűkült a piac. Az AMS februári ágazati elemzése szerint 2022 júniusa és 2026 februárja között a szálláshely-szolgáltatásban 75, a vendéglátásban pedig 66 százalékkal csökkent a nyilvántartott betöltetlen álláshelyek száma. Míg 2023-ban átlagosan 1,8 álláskereső jutott egy meghirdetett turisztikai állásra, addig 2025-ben már 3,3.
Korai még hosszú távú következtetéseket levonni
Hosszú távú következtetéseket még korai levonni, hiszen az ausztriai munkavállalás csúcsidőszaka csak novembertől indul be érdemben a síszezon és a téli turistaidőszak kezdetével. Ha azonban a következő hónapokban is visszaesés látszik a kint dolgozó magyarok számában, különösen úgy, hogy közben az osztrák munkaerőpiacon egyértelműen javulás jelei látszanak, akkor érdemes lehet azon is elgondolkozni, hogy egyes magyarok a hazatérés mellett döntenek.
A magyarok körében továbbra is a legalacsonyabb az állásnélküliek aránya
Az osztrák munkaerőpiacon legjelentősebb küldőországok közül szeptemberben egyedül a Magyarországról és Törökországról érkezőknél nőtt a munkanélküliségi ráta. Összességében továbbra is igaz, hogy a magyarok körében a legalacsonyabb az állásnélküliek aránya, szeptemberben ez mintegy 4,6 százalék volt az augusztusi 4,5 százalék után.
Augusztusról szeptemberre a küldőországok sorrendje változatlan maradt, így továbbra is a magyar és a német munkavállalók alkotják a két legnagyobb külföldi munkavállalói csoportot Ausztriában.
