Tarjányi Péter a krakkói mészárlásról: „Ez a történet valahogy sántít”
A krakkói támadás hét halálos áldozatot követelt, miután a merénylő hétfő reggelre belehalt sérüléseibe. A lengyel város főterén elkövetett lövöldözés után sokakban felmerült a kérdés: megtörténhet-e hasonló Magyarországon is? Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a 24 éves elkövető milyen motivációval cselekedett.
Ha politikai indíttatású gyűlöletbűncselekmény történt, egészen máshogy kell kezelni az eseményt, mint ha pszichés zavarról van szó – hangsúlyozta a szakértő. Rámutatott: szembemegy a terrorista támadások profilozási oldalával az, hogy a támadó a krakkói főtéren történtek előtt kivégezte a családtagjait is. A lengyel belügyminiszter a támadás után szélsőjobboldali irányultságról beszélt az elkövetővel kapcsolatban, a lengyel ellenzék viszont azt kérte számon, hogy ezt milyen bizonyítékok alapján lehet kijelenteni.
„Ha megnézzük a Magyarországon történt romagyilkosságokat, ott abszolút volt szélsőjobboldali beütése az elkövetőknek, de egyikük sem ölte meg az édesanyját és az édesapját. Nekem ez nem passzolt bele ebbe a támadási sorba, és nagyobb esélyt adok arra, hogy ezt valamilyen pszichológiai zavar okozta” – mondta Tarjányi Péter. Hozzátette: egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy a támadás valamiféle rendezvényhez vagy különleges időponthoz kötődött volna.
A szakértő szerint meg kell várni, mire jutnak a hatóságok, mert ha bebizonyosodik, hogy a családtagok megölése is beilleszthető a gyűlöletbűncselekmény logikájába, az más megvilágításba helyez mindent. A vizsgálat fő szála annak kiderítése kell legyen, hogy az elkövető ideológiai meggyőződésből cselekedett-e, vagy pszichés zavar állt a háttérben.
Az eltérő eshetőségek ugyanis teljesen más választ igényelnek a hatóságok részéről. Ha szélsőséges ideológiáról van szó, fel kell tárni a hátterét, meg kell vizsgálni, hogy nem tartozik-e valamilyen csoporthoz, nem kapott-e kiképzést, nincs-e külföldi szál. Ha viszont magányos, pszichés zavarral küzdő elkövetőről van szó, azt kell megvizsgálni, milyen mulasztások történtek az intézményrendszerben, állt-e kezelés alatt, szedte-e a gyógyszereit, és hogyan juthatott fegyverhez.
Tarjányi Péter szerint egy pszichés zavar hatására elkövetett támadás Magyarországon is előfordulhat, de egy ideológiához köthető támadást nehezebben tud elképzelni. Kiemelte, hogy a magyar szabályozás a lőfegyverhez jutás tekintetében sokkal szigorúbb, mint a lengyel, ugyanakkor a pszichiátriai intézményrendszer megerősítését kiemelt prioritásként kezelné.
A lengyel rendőrök szakszerűen jártak el – mondta a szakértő. Kiemelte, hogy szokványos felszereléssel szálltak szembe egy katonai fegyverrel rendelkező támadóval, és pontosan tudták, hogy rosszak az esélyeik, ennek ellenére teljesítették a kötelességüket. A két rendőr túlélte az esetet, részben annak köszönhetően, hogy egy közeli étteremben két sebész is vacsorázott, akik azonnal elsősegélyt nyújtottak.
A magyar és a lengyel rendőrök felkészültsége nem említhető egy lapon – fogalmazott Tarjányi Péter. Lengyelország másfajta rendészeti és biztonsági politikát folytat, a rendészeti szerveknél jó ideje készülnek arra, hogy a háború bizonyos részei átterjedhetnek az országra, ez pedig a kiképzés és a felszerelés minőségén is meglátszik. Magyarországon a rendőrök limitált számú lőszerrel, statikus helyzetben gyakorolnak, míg Lengyelországban a közrendőrök szintjén is szituációs lövészet van.
A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy az ilyen támadások gyakoribbak lehetnének Kelet-Európában. Ha nem alakul ki olyan kibékíthetetlen ideológiai ellentét, mint amit egyes nyugat-európai régiókban látni, ettől nem kell tartani – mondta.
